Kultúra

„Az ének a lélek kiáradása”

Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes: Három nép zenéje, imádsága ökumenikus összefogással valósul meg, és ez nagyon szép megtisztulást hozhat magával

Ha dallal, énekkel ünnepeljük meg az esztendő adott időszakát, ami most épp a húsvét, akkor közelebb kerülhetünk annak lényegéhez – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Lovász Irén. A Kossuth-díjas népdalénekes kollektív fohászra készül a húszéves Szent Efrém Férfikarral, akikkel ma este mutatják be közös koncertjüket Budapesten, a Kálvin téri református templomban, szombaton pedig a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

„Az ének a lélek kiáradása”
„Nyolc lenyűgöző férfihanggal, egy szál magamban énekelni, ez azért kihívás”
Fotó: Módos Gábor

– A háború kitörése óta már eltelt csaknem két hónap, talán volt időnk felébredni a megrázkódtatásból. Ennyi idő elteltével hogy érzi magát, ha az Ukrajnában történtekre gondol?

– Ezt nem lehet máshogy látni, bármennyi idő telik is el. Döbbenet, hogy még ebben az emberöltőben is meg kell tapasztalnunk egy ilyen közelségben lévő, teljesen értelmetlen halálsorozatot. Ehhez nem lehet hozzászokni. Testvérek ölik egymást, akik ugyanazokkal az imákkal ugyanazt az Istent imádják. A szerb–horvát háború ugyanilyen döbbenet volt.

– A mai koncert tehát egyfajta kiállás lesz a béke mellett?

– A háború sajnos külön aktualitást adott a koncepciónak, de amikor a Szent Efrém Férfikar felkért, még szó nem volt háborúról. Már évek óta bemutatják az Orientale Lumen sorozatot, amelynek része az ortodox húsvét, mint most is. Ők orosz és ukrán, én pedig főleg magyar dalokat fogok énekelni. Teszünk egy tiszteletteljes gesztust a kárpátaljai magyarok felé is. A műsorban helyet kapnak nagyheti fájdalmas énekek, Mária-siralmak is. Így válik a másodlagos jelentéstartalom szomorú aktualitása miatt fontossá. Kollektív fohász lesz a békéért.

– Hogy jött a közös koncert ötlete?

– Felkértek. Tisztelőjük vagyok már hosszú ideje, ismerjük egymás munkásságát, de közösen még nem koncerteztünk. Ráadásul a férfikar néhány tagja a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett, ahol én egyetemi docens vagyok, kedves tanítványom is van köztük. Idén ünneplik fennállásuk huszadik évfordulóját, ezért rendkívül megtisztelő, hogy épp a jubileumi koncertsorozatra jött a meghívás. Egyben nagy kihívás is ennyi csodálatos férfihanggal énekelni egyszerre. Különös értéke és szépsége az egésznek, hogy az előadás tematikája jórészt egybevág a szakterületemmel. Évtizedek óta kutatom a szakrális kommunikációt, a vallási néphagyományt, a szakrális népköltészetet, a népi imádságokat, amelyek része a passióepika, a nagyheti történet.

– Ezt milyen módon tudja hasznosítani a koncerten?

– Énekelni fogok azokból a palóc nagyheti énekekből, amelyeket mesteremmel, Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóssal gyűjtöttünk. Bemutatok a moldvai csángó hagyományban máig élő Mária-siralmat is, ami közel áll az Ómagyar Mária-siralomhoz, amit szintén el fogok énekelni. Ennek különös jelentőséget ad a háború, ami miatt oly sok anya siratja el a fiát ma is.

– Mi volt a kihívás a felkészülés során?

– Bár összehasonlító szlavisztikát és ószláv nyelvészetet is tanultam az egyetemen, régen használtam a szláv nyelveket, a keleti liturgiá­ban sem vagyok jártas, de most többszólamú, cirill betűs kottából dolgozunk, arab és görög nyelvű húsvéti énekeket is fogok énekelni. Különböző nyelveken, különböző kultúrákat megidézve, más-más tónussal, kórussal, a nyolc lenyűgöző férfihanggal, egy szál magamban énekelni, ez azért kihívás. De nemes feladat is.

– Milyen élményre számíthat a közönség?

– Azt gondolom, hogy emelkedett, spirituális élmény lesz. Nem egyszerű koncert, a Szent Efrémtől és tőlem sem szokatlan ez. Mivel a helyszín eleve szakrális tér, a szakrális építészet hozzáad az emberi hanghoz valami olyan különös minőséget, amitől több lesz. Három nép zenéje, imádsága ökumenikus összefogással valósul meg – hiszen református templomban lesz az előadás, és a görögkeleti, illetve a görögkatolikus, valamint a magyar katolikus és református népi vallásos hagyomány is megjelenik –, és ez nagyon szép megtisztulást hozhat magával. Bár sajnos nincs az az illúziónk, hogy ettől majd bárki is leteszi a fegyvert másnap.

– Azt hiszem, a húsvét jelentéséhez nem is illene egy egyszerű koncert.

– A húsvét nagy misztériuma a halál és a feltámadás, amelyet bár a természet csodájával könnyebben átélhetünk ezen az égtájon – hiszen éppen virágzanak a fák, ragyogó napsütés van és zöldellnek már a bokrok –, de örök rejtélye és nagy csodája az emberiségnek.
A néphagyományban megőrzött gyönyörű dallamok és szövegek pedig azt mutatják, hogy az archaikus embernek is mindig az volt a vágya, hogy énekkel tegye szebbé és átélhetőbbé az ünnepet. Ha dallal, énekkel ünnepeljük meg az esztendő adott időszakát, ami most éppen a húsvét, akkor közelebb kerülhetünk annak a lényegéhez. Hisz az ének a lélek kiáradása.

– Milyen tavaszi koncertkihívások elé néz még?

– Egy anyák napi koncertpremierem lesz a Várkert Bazárban május 1-jén, ahol Alma, fája címmel mutatunk be egy különös műsort az anyaság tiszteletére Devával. Ott is megidézzük a fájdalmas anyát és a szülő Boldogasszonyt egyaránt.

– Több mint egy év telt el, hogy megkapta a Kossuth-díjat. Ebből a „megrázkódtatásból” magához tért már?

– Már kezdek felébredni, és kezdem elhinni, hogy tényleg igaz. Látom leírva a nevem mellé, és látom a szobámban azt a szép tárgyat. Persze az ember ugyanúgy dolgozik, mint azelőtt. Ebben nincs különbség, talán csak annyi, hogy még jobban kell figyelni a minőségre. Eddig sem engedtem a kompromisszumoknak, igyekeztem a legmagasabb igényességgel és szakmai alázattal végezni minden munkámat. Most még inkább oda kell figyelnem. A cím kötelez és felelősséggel jár – így szokták mondani.

Kapcsolódó írásaink

Halmos Béla táncolható gondolatai

ĀZenei értelemben a népdalra jellemző szabályok alapján születtek újjá a dalok – mondta lapunknak Pál István Szalonna Liszt-díjas népzenész a Jantyik testvérekkel közös albumáról