Kultúra

Sepsikilyén unitáriussá lett temploma rovásírással

A Rómer Flóris-terv jóvoltából feltárták és restaurálták a szakrális épületnek többek közt az utolsó vacsorát, Szent László legendáját és a kánai menyegzőt ábrázoló freskóit

Hogy mikor lett unitáriussá Sepsikilyén gyönyörűséges temploma, azt nem lehet tudni. De talán már Dávid Ferenc, azaz Franz David Hertel püspök idejében eljutott ide, az Olt bal partjára is a hitújítás, amit még 1568 zimankós januárjában, a Déván tartott országgyűlésen szavaztak meg az erdélyi rendek.

Sepsikilyén unitáriussá lett temploma rovásírással
Már az 1200-as évek végén úgy emlegetik, mint plébániatemplomot
Fotó: A szerző felvétele

Megszavazták, hiszen János Zsigmond volt akkor a fejedelem, aki nem zárkózott el semmi újtól, és az ő udvari papja volt Dávid Ferenc, az unitárius felekezet megalapítója,1568-tól pedig első püspöke. Dávid nyomdát is kapott fejedelmétől, ahol kinyomtathatta tényleg számos, a hitújítással foglalkozó teológiai munkáját. Amúgy Wittenbergát megjárt ember volt, onnan hozott magával sok mindent, de nagy hatással volt rá a fejedelem udvari orvosa, Blandrata György is, aki valamiért nem volt kibékülve a Szentháromsággal.

János Zsigmond 1571-ben meghalt, és utóda, a katolikus Báthory István, a későbbi lengyel király elvette a nyomdát. Az országgyűlésnek pedig elege lett a hitvitákból, és meghozta az úgynevezett innovációs törvényt, amely véget vetett a hitbéli újításoknak. Ami eddig megvolt, az maradhatott, de az állandó viták, „disputák” alakította tanok még forrásban voltak, nem lehetett csak úgy pontot tenni az események végére. Dávid Ferenc püspök úr sem hagyta abba a munkát, ezért is eme törvény alapján 1579-ben életfogytig tartó börtönre ítélték, és Déva várának tömlöcébe zárták, ahol rövidesen meghalt, de hogy az 1579-es esztendőben már unitáriusok kezében volt-e a kilyéni templom, azt nem lehet tudni.

Tudjuk viszont, hogy Kilyén neve először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel. Az 1200-as évek végén, román stílusban, a falu legmagasabb pontjára épített istenházát már úgy emlegetik itt, mint plébániatemplomot. Tehát volt saját papja is a Sepsiszentgyörgytől három kilométerre, délre fekvő, mindig is színmagyar falunak. Sőt azt is lehet tudni, hogy ezt a román stílusú templomot 1497-ben gótikussá építették át, és valószínűleg meg is nagyobbították. Az internacio­nális gótikát pedig tetten érhetjük ma is a kőből faragott keretű, csúcsíves és mérműves ablakaiban és az azok tetején lévő, faragott, egyszerű virágmotívumokban, illetve abban a gyönyörű díszesen faragott kőkeretes ajtóban is a déli falon, amelyet a legutóbbi felújítás tett teljes pompájában láthatóvá.

A szentély falába vágott szentségtartója 1497-ben készülhetett, és a déli falon még ott vannak azok a freskók is, amelyeket az Orbán Balázs néprajzi gyűjtő és a bencés régész Rómer Flóris leírásait is felhasználó, kiskunfélegyházi néprajzkutató Huszka József (1854–1934) tárt fel 1885-ben, miközben Sepsiszentgyörgyön, a gimnáziumban tanított, és szorgalmasan járta a környéket. A jó akvarellista Huszka szokása szerint vázlatokat is festett a fellelt freskókról, a kilyéni külső faliképeket is az ő vázlatai alapján állították helyre. Több, időközben elpusztult freskótöredék is általa őrződött meg az utókor számára, és Huszka tanár úr mutatott rá először arra, hogy Gelence, Homoródszentmárton és Sepsibesnyő freskóciklusai egy kéztől vagy egy műhelytől származnak.

De azt már nem biztos, hogy Huszka észrevette 1885-ben, hogy az utolsó vacsorát, Szent László legendáját és a kánai menyegzőt ábrázoló négyszögletes képek egyikén, annak is az alsó szegélyén néhány rovásírásos jel is látható. Ezeket 1978-ban a szintén errefelé tanító, majd a Székely Nemzeti Múzeumot is igazgató Kónya Ádám (1935–2008) fedezte fel. A jelek olvasata a Bendikó vagy Bandikó szó, ami talán a freskó készítőjének az aláírása, szignója lehet.

Az 1977-ben a földrengés által megrongált templomot, amelynek északi falánál még ott vannak sekrestyéjének konzervált falmaradványai, be is zárták egy időre. Felújítása 1994-ben kezdődött meg, mára a Rómer Flóris-terv jóvoltából feltárták és restaurálták gyönyörű belső freskóit, és maga az épület is teljes pompájában várja az egyre fogyatkozó számú híveket. Mert unitáriusból is egyre kevesebb van Erdély országában, ahogy fogyóban van az összes Tordán engedélyezett felekezet.

Akad viszont még Kilyénnek más látványossága is, mint például a korábbi alapokon nyugvó, az 1820-as években, empire, de inkább eklektikus stílusban felépült, fogyatékkal élő gyermekeknek is otthont adó Székely-Potsa udvarház. Vagy a Czakó família 1813-ban épített udvarháza és az 1700-as évek végéről itt maradt Szilágyi-kúria, ahol a szabadságharc hőse, Szilágyi Sándor alezredes is született.

Ha arra járunk, ez utóbbiakat is érdemes felkeresni és legalább kívülről megnézni.

Kapcsolódó írásaink