A könyv, amely megjósolta Márki-Zayt

A tavalyi év végén megjelent Fordulat – egy progresszív kezdet mítosza egy komplex világnézeti, történelem- és társadalomfilozófiai mű, amely korunk nagy dilemmáira keresi a válaszokat. Szerzője Dr. Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató, zöldenergia-szakértő. Új, két nagy részből álló könyve lényegében egy sajátos jövőkutatás a klímaváltozás, a világjárvány, a bevándorlás, valamint a digitalizáció, a tudományos és technológiai forradalom, tehát az archaikus és a futurisztikus kihívások korából pillantva előre – és hátra. A jövőt fürkészve ugyanis szándékosan a múltba is tekint abból a jelenből, ahol – mint fogalmaz – a nemzet, állam és a jog, azaz a társadalom alapvető intézményei támadás alatt állnak. A szerző ezért lényegében arra keresi a választ, hogy most, amikor a Nyugat civilizációs felépítményei ledőlni látszanak, hol keressük a létezésünk mindenkori őseredeti, vagyis primordiális alapjait. A könyv második fele három ilyen elvet azonosít, az érdem-közösség-idealizmus hármasát. Az izgalmas filozófiai paradigma azonban mást is tesz: a 10 évig készült könyv lényegében előre megjósolta Márky Zay Pétert, mint jelenséget.

Méghozzá a Fordulat című kötet első felében teszi ezt a szerző, ahol kíméletlen társadalomkritikát fogalmaz meg. Tóth Máté szerint a nyugati civilizáció korábbi ívét meghatározó mítosz véget ért, a hátramaradt individualizmus, egalitarizmus és moralizmus pedig lényegében foglyul ejtették a Nyugatot, eltérítve a valódi természet, az őseredeti rendezőelvek felismerésétől. E lemerült ciklus embertípusa a Homo americanus.

A Homo americanus „mindenhol egységes típussá lép elő ma, amikor ugyanazt esszük, ugyanazt nézzük, ugyanabba öltözünk, ugyanazon nevetünk és ugyanazon kell sírnunk is, bárhol éljünk is a Földgolyón” (65. o.). Egy Amerikából jött, globális, fókusztévesztett, a múlt, a gyökerek, az idő kalapálása iránt érzéketlen, felületes, elbizakodott embertípus kontúrjait rajzolja meg a könyv, és sok szempontból nehéz nem asszociálni a vonatkozó fejezeteket olvasva. Különösen ma, amikor Márki-Zay Péter és társaik az orosz-ukrán konfliktus kapcsán is kizárólag a történelem vagy a geopolitikai adottságok iránt érzéketlen amerikai háborús propagandát mondják fel betűre, és a kárpátaljai magyarok, vagy épp hazánk függetlenségének a világos érdekeivel szemben is az amerikai-globalista érdekekért mozgósítanak.

„Az ideális Homo americanus internacionális marketinges, formabontó dizájner, házalóügynök, „roppant fontos” – és ezt el is hiszi magáról. Kereskedő-típus: a kereskedőnek pedig a legegyetemlegesebb embernek kell lennie – írja Cotrugli sikeres kereskedő (…) már a XV. század mélyén” – rögzíti Tóth Máté (103. o.). Azt hiszem nem én vagyok az első, akinek valamiért Márki-Zay is eszébe jut erről az „ideális Homo americanusról”, az internacionális marketinges és házalóügynök alakjáról.

A Homo americanus liberális individualizmusa szerint ráadásul minden ember nem a közösség részeként, hanem individuumként ad értelmet a világnak, és az ő belső érzéseik a mércéi ennek a fajta értelemnek. A „kövesd a szíved”, a „mert megérdemlem”, „tedd, ami jól esik” és hasonló fogyasztói szlogenek pontosan erre az érzelgős, öncélú individualizmusra játszanak rá és erősítik azt ma. A Homo americanus mint promotált minta és pszichés típus épp ezért a liberális piacban hisz. Akárcsak a rezsicsökkentést eltörölni akaró Márky-Zay, aki a nemzeti szolidaritás helyett fizetős egészségügyet akar, vagy a rezsicsökkentés helyett liberalizált egyetemes szolgáltatói árakat, mindezt ráadásul a rekord világpiaci árak idején. Mint ahogy a Fordulat is írja: „Azt sugallják: amit az állam csinál, mindig rossz, míg a globális piac, a nemzetközi óriásvállalatok világa mindent megold – mégis, a 2008-as gazdasági válságot a globális pénzpiac okozta és az államok oldották meg. Amit a piac csinál, az mindig jó: a piac által szabott ár a valós ár, noha ennek az árnak csak a legkisebb komponense, a legolcsóbb tényező maga a gyártás. A többi trendi márkaépítés, dizájn, disztribúció, kereskedelem, marketing, sales, világnézeti kampányakciók pl. a melegek mellett: a Homo americanus tere ez, amit a társadalmi mérnökösködéssel összekacsintó gazdasági teóriák nyitnak” (103. o.).

Mindez a baloldal divattémájává tett klímaváltozás témájához is átvezet. Tóth Máté, az energiajogász szerző kíméletlenül leleplezi azt a farizeus, szemforgató okoskodást, ami a minden tudományos alapot, minden önkorlátozást és önfegyelmet nélkülöző baloldali politikai „klímaharc” mögött meghúzódik. A lakosság energiafelhasználása árrugalmatlan, így nem a lakosság terhelésével, a rezsi növelésével, a fűtés lecsavarásával vagy „még egy pulóverrel” lehet küzdeni a klímaváltozás ellen a valódi szennyezők helyett, mikor egész Európa károsanyag-kibocsátása alig 7,5 százalék. „A baloldali, humanista-filantróp Homo americanus környezetvédelem csalás” (248. o.) akárcsak az árrugalmatlan energiafogyasztás víziója, amit Márki-Zay a rezsicsökkentés helyett javasol. Ahol ráadásul már a baloldali kiindulópont is hibás: „minden kisember a természet felett: ebből csalás nélkül nem vezethető le az ökotudatos, természetigenlő, az emberek rangsorolására, a fogyasztás korlátozására (önfegyelemre), vagy egyáltalán bármilyen korlátozásra vagy felelősségre vonatkozó álláspont” (248. o.).

Azonban akárcsak a nagyon is fontos és súlyos klímakérdés kisajátítása és félremagyarázása, úgy a nagy hangzatos liberalizmus, nagy demokrata máz is inkább csak a társadalmi mérnökösködés maszkja. A „moralizáló Homo americanus ahhoz a kisgyerekhez hasonlít, aki amikor vesztésre áll a társasjátékban, sírva-hisztizve rúgja fel a bábukat hogy ő már nem is akar játszani” (214. o.). Ha ugyanis nem a globális Homo americanusoknak megfelelő eredmény születik, akkor „a demokratikus eredményre fittyet hányva az európai-globális diplomácia zárt ajtói mögött kell valódi döntést hozni, ha már egyszer az emberek csődöt mondtak” (262. o.). Pontosan erre készül Márki-Zay, aki azt a Fleck Zoltánt bízta meg a jogi-alkotmányjogi utópiájuk előkészítésével, aki deklarálta az Alaptörvény felfüggesztésének, illetve a kétharmados törvény feles többséggel való módosításának szándékát. Vagy ahogy a globalista baloldal már most választási csalások veszélyéről beszél a közelgő áprilisi országgyűlési választások kapcsán, persze csak ha nem ők nyernének. Érdekes, ez valahogy nem merült fel a Homo americanus amerikai elnök, Biden több furcsaságot produkáló megválasztása kapcsán, amit még csak megkérdőjelezni is konteónak minősül manapság.

Jól látható tehát, hogy Tóth Máté értékítélete lesújtó. A valódi, primordiális ember tökéletes antitézisében sűrűsödik össze és abszolutizálódik „a Homo americanus morális, egalitárius és individuális emberképe, akit (amit) nem lehet többé megkérdőjelezni” (307. o.): pontosan úgy, ahogy Márki-Zayt, Greta Thunberget vagy Conchita Wurstot. Mindezek az ikonok „megkérdőjelezhetetlenek, a fordított hierarchia szent” (253. o.).

A szerző szerint végül a Homo americanusnak gyakori típusjegye egy félreértelmezett, az individualizmus-egalitarizmus-moralizmus hármasára redukált kiforgatott kereszténység. „A fáradt Homo americanus a Biblia visszahúzódott mítoszának kimerült maradékában él” (257. o.), amilyen Márki-Zay amerikai típusú kereszténysége. Noha mindig adottak voltak egészségesebb kereszténység-olvasatok (85. o.), a Homo americanus kereszténysége morális önigazolássá szegényedett. A civilizációs távlatokban gondolkodó szerző értékítéletében a lehető legrosszabb kereszténység-olvasat ez, melynek nem sok köze van ahhoz a tartalomhoz, mely a milánói dómot, a Szent Péter Bazilikát vagy a sixtusi kápolna mennyezetfreskóit eredményezte.

Tóth Máté Fordulat című könyvét persze nem ezekért érdemes elolvasni: őszinte, pontos megállapítások és valóban gondolatébresztő paradigma jellemzik, melyek segítenek annak megválaszolásában, hogy mik a lét axiomatikus elemei közül az emberi történelem által kiemelt természeti rendezőelvek. Ehhez azonban a paradigma átkel a jelenen és a jelen fáradt, filantróp, amerikai, globális kereskedő-típusának kor- és jellemrajzán is. Ebből pedig nehéz nem kiolvasni aktualitásokat.