Kultúra

Megjelent Domonkos Endre: An Economic History of Hungary from 1867 című könyve

Megjelent a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kiadványa, Domonkos Endre: An Economic History of Hungary from 1867 című könyve.

Megjelent Domonkos Endre: An Economic History of Hungary from 1867 című könyve
Megjelent a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kiadványa, Domonkos Endre: An Economic History of Hungary from 1867 című könyve
Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó

Domonkos Endre a korábbi Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos kutatásai alapján írta meg Magyarország gazdaságtörténetét a kiegyezéstől a rendszerváltás utáni időszakig, külön kitérve a Kádár-korszak örökségére, az 1990-es évek liberalizációjára és privatizációjára, a szocialista-liberális kormány gazdaságára, valamint az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika 2010 és 2019 közötti eredményeire - hívja fel a figyelmet a Pallas Athéné Könyvkiadó közleménye.

Domonkos Endre angol nyelvű elemzése egészen a kiegyezésig nyúlik vissza. Magyarország gazdaságát holisztikus megközelítést alkalmazva vizsgálja, egyaránt szem előtt tartva e hosszú korszak történelmét, politikai gazdaságtanát és a nemzetközi kapcsolatokat. A szerző értékelése szerint az 1990 előtti hazai és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen Kelet-Közép-Európa gazdasági elmaradottságáról értekezett. Az egypárti diktatúra 1989/1990-es összeomlása jelentős változásokat hozott a térségben, így Magyarországon is. Azóta számos cikk és monográfia jelent meg Kelet-Közép-Európa gazdasági fejlődéséről, ám ezek elsősorban egy-egy viszonylag rövid időszakról adtak áttekintést. A kötet hazánk gazdaságtörténetének legjelentősebb fordulatait, korszakalkotó eseményeit és azok összefüggéseit tárja fel az olvasó számára.

A könyv első szakasza Magyarország gazdasági fejlődésének az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásától az első nagy töréspontig, a dualista Monarchia feldarabolásával foglalkozik 1918 októberében, amit azután 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés követett, újabb területek elvesztésével. Utóbbi esemény gazdasági következményeit pedig külön fejezet keretében is ismerteti a szerző. E nehézségek ellenére a magyar gazdaság talpra tudott állni, és átlagosan 2 százalékos növekedést ért el. A kedvező tendenciák megtorpantak, amikor 1944. március 19-én a német csapatok, majd később a Vörös Hadsereg megszállta Magyarországot. Magyarország a második világháború végén közel nyolc hónapig hadszíntér volt – emelte ki a szerző.

A kötet a fiatalabb generációk számára is szemléletesen magyarázza, hogy az egypárti diktatúra bevezetése mind politikailag, mind gazdaságilag miért volt vízválasztó Magyarország újkori történelmében. 1948-tól 1989-ig a gazdaságot – a központi tervgazdaság keretében – a Szovjetuniónak rendelték alá. Ez nyilvánult meg a kényszeriparosításon alapuló KGST létrehozásában is. Az 1960-as évek második felének reformintézkedései ellenére tovább nőtt a gazdasági lemaradás és a technológiai szakadék Magyarország és az iparosodott országok között.

Az 1980-as évek végétől elindult változásokat a kötet utolsó részeiben szintén szemléletesen ismerteti a szerző, rávilágítva a folyamatra ahogyan világossá vált az államszocializmus merev irányítási és működési mechanizmusainak fenntarthatatlansága. A változás a kelet-közép-európai, azon belül is a magyarországi rendszerváltással következett be. Az átalakulási folyamat lehetővé tette a parlamentáris demokrácia és többpártrendszer visszaállítását, az állami tulajdon privatizációját és az elavult ipari ágazatok átalakítását.

A kötet konklúziójában az ország versenyképességére koncentrálva a szerző a Magyarországon megkezdett strukturális reformok folytatása mellett érvel, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy aktívan részt vegyen a nemzetközi munkamegosztásban és a transznacionális folyamatokban.