Kultúra

Átadták a Klebelsberg-kastély könyvtárát

Egyes becslések szerint négy-, mások szerint hatezer kötetből állt az egykori kultuszminiszter gyűjteménye, amelyet sikerült részben rekonstruálni

Klebelsberg Kuno olaszul, németül és franciául is olvasott, érdekelte a történelem és az irodalmi művek is – árulta el lapunknak Albrecht Beáta, a Klebelsberg-kastély felújításának egyik építész tervezője az egykori kultuszminiszter könyvtárának szom­bati ünnepélyes átadója után. A építészt az eredeti könyvtár történetéről és a gyűjtemény helyreállítási munkálatairól is kérdeztük.

Átadták a Klebelsberg-kastély könyvtárát
Már ezer kötet sorakozik a könyvtárszobában
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Hogyan semmisült meg Klebelsberg Kuno könyvtára?

– Gróf Klebelsberg Kuno ezerkilencszázhuszonkettőtől irányította a vallás- és közoktatásügyi tárcát, majd ezerkilencszázharminckettőben bekövetkezett halálát követően özvegye, gróf Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) adományozta az egyes korabeli becslések szerint négyezer, mások szerint csaknem hatezer kötetet tartalmazó könyvtárat, valamint a könyvtárhelyiség teljes faburkolatos berendezését. Az OSZK ezerkilencszázharmincháromban elfogadta az adományt, majd várományosi szerepét a háború után is többször megerősítette.

A Klebelsberg-kastélyt ezerkilencszáznegyvennyolc végén államosították, veszélybe került a könyvtár, ezért az özvegy az OSZK-tól a könyvek mielőbbi elszállítását kérte. A múzeum azonban helyhiányra hivatkozva lemondott az ajándékról, ezért a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel Botka Sarolta. Közben az OSZK mégis csak talált helyet a könyveknek, de mire a már kilakoltatott özvegy a megbeszélt időben kiment, az ajtó fel volt törve, s a könyveket teher­autóra dobálva már elvitték.

– Mi történt a könyvekkel?

– A Klebelsberg-könyvtár nyomaira kétezerötben véletlenül bukkant Vigh Annamária jogász. Az általa fellelt két lista egyikét az MTA őrzi, ez ezerkilencszáznegyvenötben és negyvenhatban készült, és mintegy kétezer tételt tartalmaz. A másik az OSZK ezerkilencszázötvenharmadik évi gyarapítási naplóiban megjelenő, mintegy nyolcszáz könyvet említő lista. A két listát összevetettük, és négyszázhetven címegyezést találtunk.

– Mit olvasott Klebelsberg Kuno?

– Érdekelte a történelem, irodalmi művek is nagy számban voltak, eredeti nyelven – Klebelsberg olaszul, németül és franciául egy­aránt olvasott. A költészetet nagyon szerette. Számos művészeti kötete is volt, főleg építészeti művek. Feketével, piros vagy kék ceruzával húzta alá, amire emlékezni akart aszerint, hogy mit mennyire tartott kiemelkedőnek.

Albrecht Beáta: Évekig küzdöttünk az épület megmentéséért
Albrecht Beáta: Évekig küzdöttünk az épület megmentéséért
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– A felújított könyvtárban már ezer kötet sorakozik. Hogyan történik a gyűjtés?

– A könyvtár helyreállításának szakmai munkáját kétezertizen­nyolc óta végezzük, a Visegrádi Négyek Építészeti Alapítvány keretében, az Emmi megbízásából. A két könyvlista, valamint Klebelsberg könyvtáráról, kedvenc olvasmányairól szóló cikkek és özvegyének memoárja alapján próbáljuk beazonosítani, hogy milyen kötetek lehettek itt. Az újonnan létrehozandó könyvár gyűjtési körét Ujváry Gábor történésszel, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézményvezetőjével egyeztetve a következőkben határoztuk meg: minden olyan könyvre kiterjed, amely kiadási éve és témája alapján a miniszter könyvtárában ott lehetett és maga is olvashatta. Emellett gyűjtjük a róla megjelent, munkásságát bemutató tanulmányokat és a két világháború között megjelent vagy ezen időszakkal foglalkozó kiadványokat, tudományos munkákat. A gyűjtés vásárlásokkal történik, de nagyon sok könyvhöz felajánlás útján jutottunk.

– Hogyan fog működni a könyvtár? Kik látogathatják?

– Elsősorban kutatóhelyként működik, a Klebelsberg és kora iránt érdeklődő kutatók számára. Természetesen előzetes jelentkezés alapján minden érdeklődő számára megtekinthető lesz majd. A helyben megtalálható kiadványok és dokumentumok mellett dolgozunk a témában anyagokkal rendelkező intézmények, könyvtárak és egyéb intézmények közötti hálózat kiépítésén, egymás anyagainak kölcsönös elektronikus elérésén.

– Milyen szempontokat kellett figyelembe venni a felújításkor?

– A Klebelsberg-kastély Magyarország legjelentősebb kultúrtörténeti helyei közé tartozik. A kultuszminiszter saját elképzelései szerint alakította át a régi épületeket, amelyek a rendszerváltás után olyan romos állapotba kerültek, hogy felmerült a lebontásuk gondolata is. Megmentésükért mi – hidegkúti lokálpatrióták, civilek, művészek, egyesületek – évtizedekig küzdöttünk.

A rekonstrukció terveit, illetve koncepcióját Kálmán Ernő építész – a V4 Építészeti Alapítvány elnöke – és Ujváry Gábor történész készítették. A kastély felújítási koncepcióját jövőbeni kulturális, oktatási, illetve tudományos szerepe határozta meg, a Klebelsberg által életre hívott Collegium Hungaricum hálózat működésének szellemében. Így két funkcionális egységre oszlik a Vendégházra és az Emlékházra.

– Úgy tudom, a korhű berendezések mellett többek közt innovatív technológiát is alkalmaztak a felújításkor.

– Klebelsberg szellemi örökségét azzal idéztük fel, hogy az egész projekt magyar tudással, technológiával és innovációval valósult meg. A korhű berendezés mellett magyar díjnyertes dizájnerek bútorait és innovatív audiovizuális technoló­giákat is felhasználtunk.

Varga Mihály: Visszaadtuk a köznek a kastélyt

A kultúra, a művészet, az oktatás azok a téglák, amelyek megtartják a magyar nemzet épületét. Klebelsberg Kuno gondolatai jegyében adtuk vissza a köznek az egykori kultuszminiszter kastélyát és könyvtárát – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter Pesthidegkúton, a könyvtárszoba átadásán. A politikus a Polgári Művelődésért Alapítvány elnökeként vett részt a rendezvényen, ahol úgy fogalmazott: „Ez a nemzet, amely számos tragédiát, köztük Trianont hordozza magával, egyfajta újjászületést tudott megélni a bethleni konszolidáció időszakában. Ennek oszlopos tagja volt Klebelsberg Kuno 1922-től 1931-ig kultuszminiszterként.”


Az eseményen köszöntőt mondott Gór Csaba fideszes képviselőjelölt, Kálmán Ernő, Ujváry Gábor, illetve Vigh Annamária, és jelen volt Schmitt Pál volt államfő is. A Klebelsberg-kastély felújításáról 2013-ban döntöttek, a munkálatok 2017-ig tartottak, a rekonstrukció költsége mintegy kilencszázmillió forint volt.

Kapcsolódó írásaink