Kultúra
Kedden nyílik meg a felújított Postapalotában a Pénzmúzeum
A Sándy Gyula által tervezett, 1926-ban átadott Postapalota eklektikus-szecessziós stílusban épült, eredetileg a Magyar Királyi Posta igazgatóságaként funkcionált, ám a második világháborúban komolyan megsérült. Mivel szerkezetét nem érte kár, továbbra is a posta használatában maradt, egészen a kétezres évekig. Ezt követően 2016-ig üresen állt, amíg az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került, és 2018-ban megkezdődött rekonstrukciója.
Az eredeti tervek alapján felújított Postapalota alsó szintjein kapott helyet a szakmúzeummá minősített Pénzmúzeum. Amint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, a lakosság pénzügyi edukációjának újabb fontos eleme lesz a látogatóközpont, ahol gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel ismerkedhetnek meg játékos és interaktív módon a látogatók. Mivel az MNB Szabadság téri székházában is munkálatok folynak, ezért tavaly a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége is az épületegyüttesbe költözött, emiatt a Széll Kálmán téri intézmény a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum nevet viseli.
Az MNB tájékoztatása szerint a múzeum élménytere a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. Mint írják, a koncepció tervezése során számos ország központi bankjainak hasonló létesítményeit tanulmányozták annak érdekében, hogy a szórakoztatás és oktatás közti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában valósíthassák meg.
A Pénzmúzeum állandó kiállítása a pénz öt funkciója köré szerveződik. A látogatók a tárlat megtekintése során kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet a saját arcképükkel, és aranytömböt is emelhetnek.
Az intézmény honlapján a tárlat anyagain túlmutató ismeretekre is szert tehet az érdeklődő: izgalmas kvízeken, versenyeken vehet részt, illetve további érdekes tartalmakat böngészhet. A Dénártól a forintig című cikksorozatban például a hazai pénzek elnevezésének eredeteit ismerhetik meg az olvasók.
A tárlaton helyet kapott az MNB mintegy hatvanezer darabos numizmatikai gyűjteménye is, amely hazánk második legnagyobb érmekollekciója a Magyar Nemzeti Múzeumé után. Így láthatunk osztrák kibocsátású bankjegyeket, erdélyi pénzérméket, és az első önálló magyar papírpénzt, a Kossuth-bankót is.
Szintén a kiállítás és az intézmény részét képezi a Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának történetét felidéző Robogás elnevezésű szobor is, a nemzetközi hírű Szőke Gábor Miklós alkotása. Mint ismert, a második világháború alatt, 1945-ben mintegy kétezer banktisztviselő az MNB harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette nyugatra.
A Pénzmúzeumba a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, a diákcsoportokat múzeumpedagógia programokkal is várják.
