Kultúra

Gondolatok a transzhumanizmusról

A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötetének középpontjában a transzhumanizmus áll, amely mozgalomként a technológia etikus használatát célozza az emberi képességek bővítése érdekében. Követői nagyszabású, exponenciális mértékű embertökéletesítést jeleznek előre, meglátásuk szerint az emberi teljesítmény már középtávon is olyan mértékben lehetne növelhető, amely messze meghaladná a mai emberek számára „normálisnak” vagy könnyen befogadhatónak vélt tartományt.

Gondolatok a transzhumanizmusról
Christopher Hrynkow (szerkesztő): Gondolatok a transzhumanizmusról című könyvének borítórészlete
Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó

A könyvben található tanulmányok nagy része eredetileg a kanadai Saskatchewani Tudományos és Vallási Központ nyitókonferenciájára készült, amely tudományokon átívelő és széleskörű társadalmi párbeszédet indított az embertökéletesítésről, a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról. A vitaindító előadást – a könyv bevezető tanulmányát – Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója tartotta, aki harmincéves múltra visszatekintő pontos előrejelzésekkel szolgált a technológia emberre gyakorolt hatásai kapcsán. A The Wall Street Journal „nyughatalan zseninek”, a Forbes magazin pedig „a végső gondolkodó gépezetnek” nevezte.

Kurzweil értekezése olyan vallási és spirituális kérdéseket is érint, amely nagy érdeklődésre tarthat számot mind a vallások iránt érdeklődők, mind a természettudományi érdeklődésűek körében, az írás értékes betekintést nyújt a vallás, a tudomány és a spiritualitás határterületeinek kérdéseibe.

Mennyire fokozhatja vagy teheti elavulttá a spiritualitást a mesterséges intelligencia? Milyen kihívást állít a transzhumanizmus a világvallások elé? Milyen vallási-erkölcsi hatásai vannak a mesterséges intelligenciának? Hogyan reagálnak a hittel kapcsolatos hagyományok az embertökéletesítést célzó erőfeszítésekre? Milyen feszültségeket okoznak a vallási hagyományok területén a mesterségesintelligencia-kutatás legújabb fejleményei? – a válaszok segíthetnek az olvasónak elgondolkozni a transzhumanisták körében fellelhető etikai megfontolásokon. A szerzők katolikus világképükkel összefonódó alternatívát is kínálnak.

Azzal a kérdéskörrel is foglalkozik a könyv, hogy mi az emberi képességek mesterséges megváltoztatásának hatása napjaink társadalmaira. Ezen embertökéletesítést a kötet két kategóriába sorolja. Az elsőbe azok a technológiák tartoznak, amelyek az emberi fiziológián „belül” maradnak. Ideértendők a betegséget gyógyító és a sérülést regeneráló biotechnológiák. A második pedig azokat kialakulóban lévő és még csak elméletben létező biotechnológiákat foglalja magába, amelyek képesek átalakítani a jelen generációk genetikai felépítését, hogy elejét vegyék azoknak a betegségeknek, amelyekre hajlamosak, vagyis amelyek észlelhető kockázatot jelentenek. Ezenfelül a jövő generációinak genetikai struktúráját is képesek átalakítani.

Érdekesség, hogy a kötet külön fejezetet szán a humor szerepének a transzhumán jövőben. Összehasonlítja, hogy a különböző vallási és kulturális hagyományok miként viszonyulnak a nevetéshez. Emellett szempontokat ad ahhoz is, hogy a transzhumanisták különböző törekvései hogyan fogják megváltoztatni napjaink humorát.

A technológiáról és az emberi erkölcsről szóló részben pedig egy olyan kutatás olvasható, amely római katolikus szemszögből vizsgálja a kiborgtechnológia filozófiai és etikai következményeit. Emellett pedig megfogalmazza az embertökéletesítés hat alapelvét is, amelyek megfelelnek a római katolikus erkölcsi tanításoknak.

A kötet ugyanakkor azokat a veszélyeket, járulékos kockázatokat és nem szándékolt következményeket is számba veszi, amelyek – a neurológia gyorsan fejlődő tudományának részeként – az emberek mentális képességeibe való beavatkozással kapcsolatban merülhetnek fel.

A kötet szerzői

Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója mellett a kötet szerzői Christopher Benek, a The CoCreators Network lelkésze és vezérigazgatója; Jacob Boss, az Indiana Egyetem Bloomington Vallástudományi Tanszékének oktatója; Philip Reed-Butler, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem Hittudományi Tanszékének adjunktusa; Michael Caligiuri, a St. Paul’s Főiskola tudományos munkatársa, a vallástudományok oktatója a Manitoba Egyetemen; Irene J. Dabrowski, a New York-i Staten Island Campus St. John’s Egyetem szociológiát oktató docense; Mark Graves, a Notre-Dame Egyetem Hittudományi, Tudományos és Emberi Kiteljesedés Központjának adjunktusa; Anthony L. Haynor, a New Jersey állambeli South Orange-i Seton Hall Egyetem Szociológiai, Antropológiai és Szociális Munka Tanszékének szociológus docense; Christopher Hrynkow, a Saskatchewani Egyetem St. Thomas More College vallási és kulturális tudományok területén tevékenykedő docense; Braden Molhoek, a Santa Clara Egyetem Mérnöki Iskolájának oktatója; Peter Robinson, a Cambridge-i Egyetem számítástechnikai professzora; Una Stroda zenész és teológus; Tracy J. Trothen, a Queen’s Egyetem etikaprofesszora; Alan Weissenbacher, a Theology and Science szerkesztője.

Kapcsolódó írásaink