Gondolatok a transzhumanizmusról

A könyvben található tanulmányok nagy része eredetileg a kanadai Saskatchewani Tudományos és Vallási Központ nyitókonferenciájára készült, amely tudományokon átívelő és széleskörű társadalmi párbeszédet indított az embertökéletesítésről, a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról. A vitaindító előadást – a könyv bevezető tanulmányát – Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója tartotta, aki harmincéves múltra visszatekintő pontos előrejelzésekkel szolgált a technológia emberre gyakorolt hatásai kapcsán. A The Wall Street Journal „nyughatalan zseninek”, a Forbes magazin pedig „a végső gondolkodó gépezetnek” nevezte.

Kurzweil értekezése olyan vallási és spirituális kérdéseket is érint, amely nagy érdeklődésre tarthat számot mind a vallások iránt érdeklődők, mind a természettudományi érdeklődésűek körében, az írás értékes betekintést nyújt a vallás, a tudomány és a spiritualitás határterületeinek kérdéseibe.

Mennyire fokozhatja vagy teheti elavulttá a spiritualitást a mesterséges intelligencia? Milyen kihívást állít a transzhumanizmus a világvallások elé? Milyen vallási-erkölcsi hatásai vannak a mesterséges intelligenciának? Hogyan reagálnak a hittel kapcsolatos hagyományok az embertökéletesítést célzó erőfeszítésekre? Milyen feszültségeket okoznak a vallási hagyományok területén a mesterségesintelligencia-kutatás legújabb fejleményei? – a válaszok segíthetnek az olvasónak elgondolkozni a transzhumanisták körében fellelhető etikai megfontolásokon. A szerzők katolikus világképükkel összefonódó alternatívát is kínálnak.

Azzal a kérdéskörrel is foglalkozik a könyv, hogy mi az emberi képességek mesterséges megváltoztatásának hatása napjaink társadalmaira. Ezen embertökéletesítést a kötet két kategóriába sorolja. Az elsőbe azok a technológiák tartoznak, amelyek az emberi fiziológián „belül” maradnak. Ideértendők a betegséget gyógyító és a sérülést regeneráló biotechnológiák. A második pedig azokat kialakulóban lévő és még csak elméletben létező biotechnológiákat foglalja magába, amelyek képesek átalakítani a jelen generációk genetikai felépítését, hogy elejét vegyék azoknak a betegségeknek, amelyekre hajlamosak, vagyis amelyek észlelhető kockázatot jelentenek. Ezenfelül a jövő generációinak genetikai struktúráját is képesek átalakítani.

Érdekesség, hogy a kötet külön fejezetet szán a humor szerepének a transzhumán jövőben. Összehasonlítja, hogy a különböző vallási és kulturális hagyományok miként viszonyulnak a nevetéshez. Emellett szempontokat ad ahhoz is, hogy a transzhumanisták különböző törekvései hogyan fogják megváltoztatni napjaink humorát.

A technológiáról és az emberi erkölcsről szóló részben pedig egy olyan kutatás olvasható, amely római katolikus szemszögből vizsgálja a kiborgtechnológia filozófiai és etikai következményeit. Emellett pedig megfogalmazza az embertökéletesítés hat alapelvét is, amelyek megfelelnek a római katolikus erkölcsi tanításoknak.

A kötet ugyanakkor azokat a veszélyeket, járulékos kockázatokat és nem szándékolt következményeket is számba veszi, amelyek – a neurológia gyorsan fejlődő tudományának részeként – az emberek mentális képességeibe való beavatkozással kapcsolatban merülhetnek fel.

Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója mellett a kötet szerzői Christopher Benek, a The CoCreators Network lelkésze és vezérigazgatója; Jacob Boss, az Indiana Egyetem Bloomington Vallástudományi Tanszékének oktatója; Philip Reed-Butler, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem Hittudományi Tanszékének adjunktusa; Michael Caligiuri, a St. Paul’s Főiskola tudományos munkatársa, a vallástudományok oktatója a Manitoba Egyetemen; Irene J. Dabrowski, a New York-i Staten Island Campus St. John’s Egyetem szociológiát oktató docense; Mark Graves, a Notre-Dame Egyetem Hittudományi, Tudományos és Emberi Kiteljesedés Központjának adjunktusa; Anthony L. Haynor, a New Jersey állambeli South Orange-i Seton Hall Egyetem Szociológiai, Antropológiai és Szociális Munka Tanszékének szociológus docense; Christopher Hrynkow, a Saskatchewani Egyetem St. Thomas More College vallási és kulturális tudományok területén tevékenykedő docense; Braden Molhoek, a Santa Clara Egyetem Mérnöki Iskolájának oktatója; Peter Robinson, a Cambridge-i Egyetem számítástechnikai professzora; Una Stroda zenész és teológus; Tracy J. Trothen, a Queen’s Egyetem etikaprofesszora; Alan Weissenbacher, a Theology and Science szerkesztője.