Régi kincsek új élete

Sokáig katonai raktárként működött az óbudai Zichy-kastély Duna felé eső épületrésze, amelyet 1986-ban építettek át múzeummá. A felújítás tehát bőven ráfért már a nyolcvanas évek belsőépítészeti stílusjegyeit hordozó terekre, amelyek 1987-óta adnak otthont Victor Vasarely, azaz a pécsi születésű, de Pöstyénben felnövő Vásárhelyi Győző jórészt Franciaországban készült műveinek.

Vasarely négyszáztizenegy alkotása még egy 1981-ben született adománylevél alapján került a múzeum tulajdonába, amely intézmény 1987. május 8-án nyílt meg a nyolcvanesztendős művész jelenlétében. Állandó kiállítása azóta többször változott (most az 1945 és 1960 között készült fekete-fehér/kinetikus mű-vei kapnak nagyobb hangsúlyt), és a nagyszámú időszaki tárlattal együtt a főváros egyik, külföldiek által is látogatott kulturális nevezetessége lett. Különösen a francia turisták érdeklődnek utána, hiszen Vasarely monumentális és köztéri alkotásai városképeket színesítenek országszerte.

Ahogy arról lapunkban is beszámoltunk, január 15-én, a közelmúltban az a szerencse érte a múzeumot, hogy a Vasarely-munkatárs és gyűjtő Robert Zassau, illetve a szakértő Bruno Fabre mintegy hatvan műalkotást, mellettük nyomtatványokat, dokumentációkat adományozott a Vasarely Múzeumnak. A 2020-ban elhunyt Zassau Vasarely „felfedezőjén” és első galériásán, Denise Renén keresztül került kapcsolatba a művésszel, és nagyjából három évtizeden át dolgozott annak műhelyében: vezető asszisztensként vett részt az optikai sorozatok, szeriográfia albumok és háromdimenziós objektek kivitelezésében. Zassau a művész halála után annak Jean-Pierre nevű fiával, művésznevén Yvarallal is együtt dolgozott, ezekből az időkből származik az adomány tizenkilenc szeriográfiája.

A másik adományozó az 1973-as születésű Bruno Fabre, aki közgazdászként indult, majd tíz évvel ezelőtt elkezdte beleásni magát Vasarely életművébe, amelynek végül nemzetközi tekintélyű szakértője lett. Emellett pedig komoly gyűjteményre is szert tett az idők folyamán: Fabre adománya mintegy harminc, különböző technikával készült Vasarely-műből, köztük multiplikákból, vagyis Vasarely művészeti technikáit felvonultató sokszorosított tárgyakból áll.

Vasarely, mint tudjuk, több asszisztenssel dolgozott. Egy-egy műhöz „programációt”, vagyis méretarányos, négyzethálós papírra felvitt tervet készített, a tárlaton a Tiva című mű ilyen vázlatát is láthatjuk. Ezen aztán ceruzával bejelölte, hogy melyik részt milyen színre, színárnyalatra kell kifesteni. A megvalósítás, akár szitanyomatos eljárással is, már jórészt az asszisztensek munkája volt, amit Robert Zassau felügyelt.

Vasarely élete végéig ragaszkodott ahhoz, hogy saját maga tervezze a műveit, de fia, Yvaral már használta a számítógépet, és ahogyan a kiállítás egyik ismertetője is fogalmaz: új alapokra helyezte a számítógépes képalkotás esztétikáját. A tárlaton Mozart, a Mona Lisa, Balzac és apja is megjelenik számítógép használatával készített szeriográfiákon. Ezek és más, most kiállított művei még a nyolcvanas években készültek, mozgalmasságukkal, erős kontrasztjaikkal lépnek tovább az apa, Vasarely művészetén.

A kiállítás egyik legérdekesebb darabja a Kroa-MC című (sokszínű keresztként fordíthatnánk, oldhatnánk fel a rövidítést) multiplika 1970-ben alumíniumlapokból összeállított prototípusa, amely mellett természetesen ott van maga a sokszorosított, polírozott és festett kész műtárgy is. Ebből összesen hetvenöt példány készült Vasarely műhelyében. Készítettek persze fából is multiplikákat – szintén Bruno Fabre adományából van is most kiállítva egy ilyen darab, amit akrillal festettek ki.

Az egyedi műalkotások mellett ízelítőt kapunk Vasarely harmincas években készült reklámterveiből is. A Fabre-gyűjteményből származik például a Kerék című magyar autós magazin Vasarely által rajzolt, 1930. májusi címlapja vagy a különféle gyógyszeripari cégeknek készített, litografált reklámtervei. Fabre a mester művészeti folyóiratokban megjelent tanulmányait is összegyűjtötte, amelyekből szintén szemezget a tárlat az ötvenes-hatvanas évekből származó kiállítási katalógusok mellett.