Kultúra

Középkori leleteket tártak fel Kecskeméten

Izgalmas felfedezéseket hozott a Kodály Intézet felújítása

Jelentős régészeti felfedezést hozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítását megelőző feltárás. Ötszáz évet felölelő pénzérméket és egy Árpád-kori lakóházat is találtak, valamint a középkori Kecskemét egykori központjában álló toronyra vonatkozó új felfedezést is tettek a régészek – közölte Fazekas András Kristóf az MTI-vel.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa az ezernégyszázas években épült torony kapcsán elmondta, elképzelhető, hogy Zsigmond király felesége, Borbála királyné vámszedőihez köthető, akik itt dolgoztak és őrizték a beszedett pénzt. Ennek az építménynek találták most meg a földszintjét. A régész régóta keresi Kecskemét belvárosában az Árpád-kori emlékeket, most egy félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, ahol egyértelműen Árpád-kori, az ezerkétszázas évekre tehető kerámiákra bukkantak.

Az ásatások során több ezer állatcsontmaradvány, valamint jelentős mennyiségű, az ezernégyszázas évektől egészen a 18. századig keltezhető kerámiatöredék is előkerült a föld mélyéből, köztük kályhacsempék, egy szinte sértetlen korsó, több külföldről behozott edény díszes darabjai és egy szintén Árpád-kori töredék.

A múzeum munkatársa arról is beszámolt, hogy már harminc felé közelít a felfedezett pénzérmék száma is, a legfiatalabb pénzérme 1859-ből származik, a legidősebb keletkezése az ezerháromszázas évek végére, az ezernégyszázas évek elejére tehető.

Kapcsolódó írásaink

Megújul Kecskeméten a Kodály Intézet

ĀNemes László Norbert igazgató szerint nagy szükség van az intézmény átfogó infrastrukturális fejlesztésére, többek közt a külföldi hallgatók létszámának megháromszorozódása miatt

Ékesség Kökösön

ĀUtazások a régi magyar Erdélyben és Székelyföldön. A templom régészeti értékei egy 1954-es tűzvész után kerültek elő, akkor kezdődött a hajó és a szentély feltárása