Kultúra

A gidófalvi veszedelem története

Utazások a régi magyar Erdélyben és Székelyföldön. Az Olt mentén Kézdivásárhelytől Sepsiszentgyörgyig érdemes útba ejtenünk az 1332 óta létező kis székely települést

Még mielőtt az Olt elérné Sepsiszentgyörgyöt, a bal partján találjuk Gidófalvát, ahol is két ifjú ember életébe került a kommunisták erőszakos kollektivizálása. A „gidófalvi veszedelem” – mert csak így emlegetik arrafelé a falu lázadását – 1950. szeptember 22-én volt.

A gidófalvi veszedelem története
A katolikusból reformátussá lett, gótikus erődtemplom a 16–17. században nyerte el végső formáját
Fotó: Wikipedia

Gidófalvát azért is érdemes útba ejtenünk, mivel itt született Czetz János, a honvédsereg legfiatalabb tábornoka, aki végül Argentínában lelt hazára. A máig színmagyar Gidófalváról, lófő székely családból származott Jantsó Pál uram, a kolozsvári magyar színjátszás egyik alapítója is, aki ugyan 1845 óta a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik, de a gidófalvi temetőből sem távolították el egyszerű, szép sírkövét, rajta a legfőbb tudnivalókat soroló verssel: Jancsó Pál Jeles színész nyugszik itt / Úttörő volt s élte / tapsok közt folyt / s habár különc / s kedélye mogorva volt / a színpadon / bohózatokat vitt / a bús magyart / gyakran felderítette /csak egyszer / szomorította meg hazáját / midőn elhagyta / színpadi pályáját / s küzdelem teljes / életét bevégezte / most e szegény kő / sírját hadd jelölje / emelte azt / egy öreg tisztelője.

Talán ennyi elég is lenne ahhoz, hogy Kézdivásárhelyről Gidófalvának vegyük az irányt, ám azért említsük meg évszázados, a gótikus elemeket híven megőrző templomát, amelyet a katolikusok a Boldogasszony tiszteletére emeltek valamikor a 13. és a 14. század fordulóján.

Gidófalvát aztán Károly Róbert királyunk alatt, 1332-ben említi először egy hivatalos irat, székelyek laktak itt mindig is. Ők iparkodták össze a pénzt arra, hogy a 15. században a templom korábbi, félköríves szentélyvégződését szokszögűre alakítsák át. Amikor pedig a gótika jött Erdély-szerte divatba, valamikor a 16. század elején az ő templomuk is gótikussá lett. Aztán hirtelen kőfallal is körül kellett venni, mert elkezdte a török és a tatár is járni a vidéket.

Az ovális, a templomhajót meglehetősen szorosan ölelő falra kaputorony is épült, amelyet később háromszintes templomtoronnyá építettek tovább. Templomerőddé vált, majd református lett a Boldogasszony-templom, ahol menedéket lehetett lelni, ha a vigyázók a kaputoronyban megkongatták a vészharangot.

Ám 1658 szeptemberének első napjaiban, amikor a tatár hordák megbüntették Erdélyt II. Rákóczi Zsigmond engedetlenségéért, és legalább százezer ember öltek meg felprédálván Kolozsvárt és Marosvásárhelyt, leégett Gidófalva temploma. A megmaradt falunép 1672-re már annyira összeszedte magát, hogy újjáépítette lerombolt templomát, amelyet 1802-ben, 1940-ben és 1977-ben földrengések is megrongáltak – de mindig voltak, akik kijavították a sérüléseket. A Rómer Flóris Terv támogatásából 2006-ban feltárták a hajó déli, nyugati és északi falán lévő freskótöredékeket, amelyek Szent László és a kun viadalát, a királyok imádását és Szent György sárkányölését ábrázolják.

A falon tábla őrzi a falusi lázadás során megölt két fiatal emlékét
A falon tábla őrzi a falusi lázadás során megölt két fiatal emlékét
Fotó: A szerző felvétele

A tornyon és az ovális védőfalon emléktáblákat is találunk, egyikük Jancsó Vilmos és Zsigmond András nevét, áldozatát őrzi. Huszonöt évesek voltak, őket lőtték agyon a kivezényelt katonák, milicisták és szekusok a már említett 1950. szeptember 22-én. A falu már egy hete lázongott a kikényszerített téeszbeléptetések miatt, amikor odáig jutottak, hogy elégették a belépési nyilatkozatokat. Zsigmond András, ahogy ősei is tették, a támadók láttán épp a harangot verte félre, mikor szíven lőtték. Végül hat családot, harminckét embert hurcoltak el a „gidófalvi veszedelem” idején, közülük kilencet állítottak lázadás vádjával bíróság elé, huszonhárman pedig Dobrudzsába lettek deportálva.

A torony alatti bejárattal szemben, egy kicsiny, öreg házban találjuk meg Czetz János tábornok emlékszobáját. Czetz ereiben örmény vér is csörgedezett, nagyapja még kereskedő volt, de fiát katonának adta. Így került aztán az 1822-ben Gidófalván (1764-ben ide helyezték az I. székely huszárezred vezetését) született fia is a kézdivásárhelyi katonaiskolába. Czetz János később évfolyamelsőként végzett a bécsújhelyi Theresianumban. Már ekkoriban is a magyar vezényleti nyelv kidolgozásán fáradozott.

A pesti forradalom után a honvédelmi minisztériumot erősítette, majd ahogy válságosra fordult a helyzet Erdélyben, 1848. október 30-án, őrnagyi rangban a maradék erdélyi erők parancsnoka, majd ezredesként Bem vezérkari főnöke lett. Nagyszeben bevétele után, 1849 májusában, mindössze huszonhét évesen tábornoki rangot kapott, ám május 29-én, egy lovas baleset miatt kivált a küzdelemből. A szabadságharc leverése után, 1950 tavaszáig Erdélyben bujkált, majd kalandos úton Németországba szökött.

Megjárta Párizst, Törökországot, Svájcot és Spanyolországot is: utóbbiban találta meg feleségét, egy argentin tábornok lányát, akivel az utolsó emigrációs próbálkozás, a Klapka-légió kudarca után Buenos Airesbe költöztek.

Ekkor, 1860-tól kezdődik Czetz második élete. Ezredesi rangban felméri a hatalmas országot, megrajzolja annak pontos térképét. Aztán vasutakat épít, ha kell, háborúzik is, majd öt évig igazgatja az argentin tisztikart képző akadémiát. Bár hívják, sosem tér már haza.

Az emlékszoba mellett róla nevezték el Gidófalva iskoláját, az önkormányzat falát emléktáblája mellett réz domborműve díszíti. Ha már idáig elsétálunk, nézzük csak meg Erdély talán egyetlen, még álló, 1943-ban, a kis magyar világban emelt országzászló emlékművét is. Rajta a két háború hősi halottaival, no és Horthy István nevével és titulusaival. Amit cementtel fedtek el, csak 1990-től lehet újra elolvasni.

Kapcsolódó írásaink

Ékesség Kökösön

ĀUtazások a régi magyar Erdélyben és Székelyföldön. A templom régészeti értékei egy 1954-es tűzvész után kerültek elő, akkor kezdődött a hajó és a szentély feltárása

Gázban feredőzni

ĀUtazások a régi magyar Erdélyben és Székelyföldön. Lázárfalva egykori kőfaragói, Fortyogója és negyvennyolc borvízforrása – A zsákfalu, ahová vissza kell térni