Molière, a komédia atyja

Apja jómódú kárpitos volt, őt is erre a pályára szánta, ám ehhez a párizsi egyetemen filozófiát és jogot tanult ifjú nem sok kedvet érzett. Amikor átvette anyai örökségét, hátat fordított a szülői háznak és a szép reményekkel kecsegtető kárpitosműhelynek. Felvette a Molière nevet és színésznek állt. Színésztársaival létrehozta a L’Illustre Théatre nevű társulatot, amely Párizsban nem sok sikert aratott, sőt csődbe is ment.

Molière kétszer is az adósok börtönébe került, de a Napkirály, XIV. Lajos is látta egy előadásukat, és pártfogásába vette a művészeket. A társulat így otthonra lelt Párizsban. Első párizsi darabja, a korának finomkodó társalgási stílusát kigúnyoló A kényeskedők, támadások kereszttüzébe került, ám a király jól szórakozott rajta, és az író mellé állt. Ezt később többször is megtette, hiszen kedves szerzőjének darabjai sokszor igencsak sértették hol az egyházat, hol az arisztokráciát, hol a sznob polgárságot – emlékeztetett az MTI.

Remekműve, a mindenféle képmutatást és álszenteskedést leleplező Tartuffe. Legismertebb darabjai a Don Juan, A botcsinálta doktor, a Mizantróp, az Amphitryon, a Dandin György és a pénzimádat komédiája, A fösvény. Ezután visszatért a balettkomé­diákhoz az Úrhatnám polgárral.

Molière 1673. február 17-én, A képzelt beteg előadása közben rosszul lett, de végigjátszotta a darabot, hogy színészei ne essenek el az est jövedelmétől, majd az éjszaka folyamán meghalt.

Magyarországon először az iskolai színjátszás fedezte fel a 18. század elején. A korai Molière-fordítások közül kiemelkedtek Kazinczy Ferenc munkái.