Kultúra

A nagy hűtő

Az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasai a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Kutató – művészet címmel nyílt kiállítás tavaly decemberben a fennállásának 150. esztendejét ünneplő Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) aulájában. A tárlat célja, hogy bemutassa Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjában részesült hallgatók frissen elkészült műveit.

A nagy hűtő
A kísérletezés és az elmélet áll a fókuszban
Fotó: MH/Farkas Anita

Az MKE kiállításának anyagát adó program célja hivatalosan az elmélyült tudományos kutatások és az azzal összefüggő művészi alkotómunka támogatása lenne. Az ösztöndíj tehát alkalmat ad elnyerői­nek az szabad alkotásra, no és a kísérletezésre is. A mostani nyertesek között ott vannak az alapképzés hallgatói mellett az intézmény doktorjelöltjei, de az aulában találkozhatunk a Képző fiatal oktatóinak munkáival is. A 26 kutató-alkotót felvonultató kiállítás az elmúlt tanév során keletkezett munkákból ad január 29-ig reprezentatív áttekintést.

A hangsúly tehát az ifjúságon, az elméleti megalapozottságú alkotómunkán és a kísérletezésen van. Az ösztöndíjasok közül többen kifejezetten elméleti, történeti témát kutattak, mások pedig a készülő alkotásaik kapcsán tárták fel a téma tudományos hátterét. De mindezek mellett mégiscsak valamiféle művészeti alkotómunka gyümölcsei jelennek meg az aula sokat látott falain. Egyfajta helyzetképet kapunk tehát arról, hol és hová is tart az alkotó- és képzőművészet a 21. század harmadik évtizedének az elején, Magyarországon.

És nem véletlen ez az alkotó- és képzőművészet szóösszetétel, hiszen az aulában körbenézve azonnal megállapíthatjuk, hogy bizony most sem a ceruza és a papír, vagy az ecset és a vászon az, amit az ifjú ösztöndíjasok előnyben részesítenek az alkotó munkában.

A hagyományos értelemben vett képzőművészeti alkotáshoz talán a rajzi tudását már a középiskolában bizonyító Szöllősi Dóra A Gyönyörök kertje a jelenkorban: Egy Hyeronimus Bosch parafrázis című műve áll a legközelebb. Egy embermagasságú triptichont látunk a falon, ami egy hétköznapi és különleges élelmiszerekkel telezsúfolt, pontosan megfestett hűtőszekrény. Az alkotó szerint a fogyasztói társadalom szárnyas oltára, amelynek egy-egy kinyitása maga az ünnep. Mert az evés mára már élvezetté, önmegvalósítássá vált, egyfajta szertartás lett a beszerzéstől a tároláson át az elfogyasztásig tartó folyamat is.

A grafikus Ács Kinga-Noémi Fenestra projektjének a központi eleme egy viaszgyertya, ami egy tarot-kártyalapot reprezentál. A Fenestra Tarot a sokak által atlantiszi eredetűnek tartott kártyajáték egyik friss, szecessziós vonalvezetésű variációja, művészi kidolgozású figurákkal. Ács Kinga-Noémi egy keretben fehér és mályvaszínű viaszból készült, a tarothoz kapcsolatos figurákat mutató viaszlapokból, az ezeken elhelyezett tárgyakból, középpontjában pedig egy tükrön álló gyertyából állította össze munkáját. Rejtett hangszórón át egy, a kártyával kapcsolatos interjúsorozat egyes részei hangzanak fel, a megszólalók maguk is művészek. Ács Kinga-Noémi szerint amúgy a tarot által képessé válunk megfigyelni azokat a rejtett és kollektív tudattalan jegyeket, misztériumokat, amelyek bennünk is rejlenek, és amelyek arra is jók, hogy megérthessük a problémáinkat.

Léber László Szilveszter Cézanne festészetét vizsgálja, mégpedig alaposan. Cézanne és a jövő című projektjének a lényege az, hogy elsajátítsa a francia művész ecsetkezelését, technikáját, elveit, és az így megszerzett tapasztalatot a saját meglátásaival vegyítve kialakítson egy új látásmódot, és ezáltal a saját festészetét is fejlessze. Hogy aztán az egészet áttegye a számítástechnika világába, a digitális festészet felé elmozdulva. Így aztán Léber kiállított produktuma is egy digitálisan létrehozott épület lett.

Belelapozhatunk Koller Margit dolgozatába is, amely Az environment művészete Magyarországon a 70-es években címet kapta.

Ha az emeleti Barcsay Terembe igyekeznénk a 30 éves Intermédia tanszéket bemutató kiállításra (lásd a Magyar Hírlap december 23-én megjelent, Az ismeretlen kikísérletezése című cikkét), álljunk csak meg a kiállítók, Ács Kinga-Noémi, Szöllősi Dóra, Léber László és Koller Margit mellett Agárdi Fanni, Balajthy Boglárka, Bíró Veronika, Czene Márta, Csoma Gabriella, Dobó Bianka, Drótos Dominika, Friedrich Barnabás, Harmati Kitti Kaludia, Hoóz Anna, Kiss Gabriella, Körei Sándor, Kővári Kamilla, Kristóf Gábor, Lipka Boróka, Mészáros Mónika, Molnár Judit Lilla, Süle Tamás, Szalontai Margit, Szécsényi-Nagy Lóránd, Szlávik Barbara és Urbantsok Tímea munkáinál is egy pillanatra.

Kapcsolódó írásaink

Az ismeretlen kikísérletezése

ĀHarmincéves lett idén a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszéke, amelynek működését, szellemiségét kiállítással mutatja be az intézmény