Szenzációk tavasza

Bár tavaly a kulturális intézmények jó része május előtt nem igazán vagy csak online tudott működni, 2021 második felében behozták a lemaradást. A kulturális pezsgés idén is folytatódik, sőt mi több, igazi szenzációkkal kecsegtet.

Kezdésnek elég, ha a Magyar Zene Házát említjük, amely – ahogy azt lapunkban már megírtuk – január végén, a magyar kultúra napjához kapcsolódóan nyitja meg kapuit koncertekkel és világraszóló állandó, zenetörténeti kiállításával. A Városligetben maradva tavasszal újabb csodának lehetünk szemtanúi, hiszen a végre saját, méltó otthont kapott Néprajzi Múzeum különleges épülete is látogatható lesz márciustól: vonzerejét nemcsak a tárlatai, hanem parkosított tetőkertje is jelenti – főleg az első napsugarak megjelenésével. Szép ajándék az intézmény százötvenedik születésnapjára!

Mindazonáltal az év egyik, ha nem a legjobban várt pillanata a Magyar Állami Operaház újranyitása öt év után. Az Andrássy úti Ybl-palota március 12. és 14. között háromnapos eseménysorozattal ünnepel. Első este a gálakoncerten Plácido Domingo, valamint Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs főzeneigazgató karmesteri közreműködésével magyar szerzők műveit, illetve magyar vonatkozású darabokat ad elő hangversenyén a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Másnap Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját nagyszabású, korhű kiállításban, mások mellett Kolonits Klára, Miklósa Erika és Palerdi András főszereplésével, Ókovács Szilveszter főigazgató rendezői debütálásában láthatja a közönség, harmadnap pedig Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza az Opera repertoárjára a Magyar Nemzeti Balett vadonatúj betanulásában.

Többek között a korszerűszerűen megújított dalszínház is otthont ad majd a második Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjainak. A Müpa kezdeményezésére tavaly útjára indított összművészeti rendezvénysorozat idén április elsején kezdődik, és a szervezők tervei szerint országossá is válik: Miskolcon, Győrött és Debrecenben is lesznek előadások, koncertek.

A Bartók Tavasz egyik kísérőprogramja szintén szenzációszámba megy. Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a lapunknak adott interjúban jelentette be szeptember végén, hogy kiállítást rendeznek a Szépműben Menny és pokol között: Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel, amely a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik, és ami a műveiből és művészetéről összeállított valaha volt legnagyobb bemutató lesz Közép-Európában. Baán elmondása szerint az év első felében még várható egy nagy Matisse-tárlat a párizsi Pompidou Központtal közösen, a Magyar Nemzeti Galériában pedig az art deco és Gulácsy Lajos oeuvre-je kerül középpontba.

A Petőfi Irodalmi Múzeumot viszont őszig nélkülöznünk kell: az intézmény kiállító- és közönségforgalmi tereit felújítják, valamint a Károlyi-kertet is átalakítják, így (is) készülve a 2023-as Petőfi-bicentenárium ünneplésére, amelyhez kapcsolódóan már idén is meghirdetnek pályázatokat, programokat. Ugyanakkor az év főleg Nemes Nagy Ágnesről és Gárdonyi Gézáról fog szólni: előbbi születésének századik évfordulója volt tegnap, utóbbi pedig 1922. október 30-án halt meg. A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) tájékoztatása szerint a napokban indul a PKÜ, a Petőfi Irodalmi Múzeum és Juhász Anna irodalmár szervezésében a „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes100 címet viselő centenáriumi programsorozat. A 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakjának megismerésére ismét egy egész évet szentelnek.

Az ország legkedveltebb regényének, az Egri csillagoknak az írójáról, a „Fel nagy örömre” kezdetű karácsonyi ének szerzőjéről az év második felében emlékezünk majd meg számos programmal. Nemzetközi kitekintésben meg kell még említeni Molière születésének négyszázadik (január 15.), Pier Paolo Pasolini és Jack Kerouac születésének századik (március 5. és 12.), valamint Marcel Proust halálának századik évfordulóját (november 18.).Ahogy az előbb említettük, 2022 az előkészületek éve is lesz.

A Petőfi-bicentenárium mellett 2023-ban ünnepeljük Madách Imre születésének kétszázadik évfordulóját is, e két évfordulóhoz pedig számos fesztivál, program és verseny kapcsolódik majd, közülük több már idén elkezdődik. Arról sem szabad elfeledkezünk, hogy ha a koronavírus nem szól közbe, akkor jövőre két esemény miatt is hazánk lesz a nemzetközi kulturális élet középpontjában: Veszprém és a Balatoni régió lesz Európa kulturális fővárosa (amely projekt előkészítő programja idén is zajlik), illetve 2023-ban Budapest ad otthont a Színházi Olimpiának a Nemzeti Színház főszervezésében, amelyre mintegy három hónapig érkeznek társulatok a világ minden országából.