Egry, Gide és Schönberg is közkinccsé lesz

Január 1-jével minden olyan szellemi termék szabadon felhasználható – vagyis adaptálható, újra kiadható –, amelynek utolsó élő szerzője hetven éve, 1951-ben hunyt el. Mint ismert, a szerzői jog az Európai Unióban megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított hetven évig. Ezalatt az idő alatt az irodalmi, művészeti vagy építészeti alkotások nyilvános felhasználása engedélyhez kötött. Amint arra az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület rendszeresen felhívja a figyelmet, a védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások.

Ugyanakkor a szerző vagy örökösei által engedélyezett átdolgozások vagy például műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg utolsó élő szerzőjük halálától számítva le nem telik a hetven év. Zeneművek esetében a hangfelvétel előállítóját és előadóit is megilleti a védelmi idő. Noha az Egyesült Államokban sokkal bonyolultabb a szabályozás – ahogy azt tavaly ismertettük –, Európában az amerikai szerzők és művek esetén is az egységes, hetvenéves védelmi időt kell figyelembe venni.

Az Artisjus listája szerint jövő év első napjától közkinccsé válnak mások mellett Almásy László utazó, Afrika-kutató, Egry József, a Balaton festője, André Gide irodalmi Nobeldíjas francia író, esszéista, Hóman Bálint politikus, történész, Sinclair Lewis Nobel-díjas amerikai író, Makkai Sándor erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, Arnold Schönberg osztrák zeneszerző és Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus művei.

Ez az immár szabad átdolgozási, felhasználási, újrakiadási lehetőség azt is jelenti, hogy az alkotó örököseinek jogdíjat sem kell fizetni, ráadásul bele sem szólhatnak igazán abba, mi történik az alkotásokkal. Itt fontos azonban megjegyezni azt a kitételt, amire a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is felhívja a figyelmet, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát, amelynek „védettsége” sosem jár le.