Kultúra

Értéket teremteni a Föld sarából

Agyagtól a lélekig címmel nyílt meg Thury Levente emlékkiállítása a Műcsarnokban – A művész Juda Lőw rabbi nyomdokaiba lépve kezdett kísérletezni a gólemszobrokkal

A nyolcvanas évekig odaadóan végzett iparművészeti és díszítőszobrászati munka után a családi hagyomány, illetve a felmenők miatt lett gólemkészítő szobrászművész Thury Leventéből, akinek műveit január 16-ig láthatjuk a Műcsarnokban.

Értéket teremteni a Föld sarából
Thury művein jól látszik, hogy minden igyekezetével azon volt, hogy valami újat, valami értéket alkosson
Fotó: MH/Purger Tamás

A Műcsarnok Agyagtól a lélekig című időszaki tárlata december elején nyílt meg az intézmény alagsorában, és  január 16-ig tekinthető meg. A kiállításon olyan agyagmunkákat láthatunk, amelyeket a híres palotai kapitány, Thury György rokonának, Thury Baltazárnak és a prágai Juda Lőw csodarabbinak kései leszármazottja, az 1941-ben született Thury Levente készített. Thury Baltazár attól a II. Rudolf német-római császártól kapta a család által máig őrzött nemesi oklevelet, aki a hagyomány szerint a prágai Lőw rabbival, a Gólem megalkotójával készíttette el a horoszkópját.

Ugyan az óráival vacakoló és az aranycsinálásban is érdekelt Rudolf nem tartozik a legnagyobb uralkodóink közé, de a neve, no és Lőw rabbié mindmáig turisták tömegeit csalja az „arany” Prágába. Ahonnan, a belvárosi zsinagóga padlásán található, állítólag a Gólem részecskéit tartalmazó porból Thury Leventének is jutott egy kis üvegcsével.

Az Iparművészeti Főiskolát 1965-ben, kerámia szakon elvégző Thury olyan nagyon komolyan vette a családi hagyományt, hogy egy jó évtizedes, megrendeléseken alapuló,  funkcionális kerámiával foglalkozó időszak után magát gólemkészítő szobrászművésznek léptette elő.

Thury művein jól látszik, hogy minden igyekezetével azon volt, hogy valami újat, valami értéket alkosson
Fotó: MH/Purger Tamás

Thury ugyan a funkcionális kerámiában is egyedit alkotott, mázas cserepeinek emberkéi, arcai derűt sugároznak a mai napig. De ez a váltás végül egy ténylegesen autonóm művészt eredményezett. Egy olyan szobrászt, aki megmaradt ugyan az általa eddig is használt agyagnál, ugyanakkor minden igyekezetével azon volt, hogy valami újat, valami értéket teremtsen a Föld sarából.

Mert vallotta: ahogyan Isten őt teremtette, ő is művészként teremteni szeretne. A teremtés pedig, mint azt láthattuk, Thurynál családi hagyomány, így nem is nagyon volt más út előtte, mint Lőw rabbi nyomdokain a gólemekkel való kísérletezés.

A három termet megtöltő tárlat egy a hatvanas évek végén készült, Böhönye című munkával indul, amin még a kelta kultúra jeleit lehet felfedezni. De persze nem ez az irány lesz a folytatás, hiszen ahogy a terem falára felírt idézet – „Az ember agyagból lett és agyaggá lesz” – is mutatja, Thuryval megmaradunk a zsidó-keresztény kultúrkörben.

Itt, az első teremben Fazakas Réka kurátor olyan műveket helyezett el, amelyeken már megjelennek az apró kis gólemfigurák, de még az agyagból kialakított kezek és fejek vannak a központban. Ezekhez járulnak különféle, jobbára talált, megmunkált fákból, bútorelemekből, képkeretekből kiválogatott fadarabok. Így állnak össze ezek a szobrok, hogy aztán a második teremben – amely a „Felszálló agyagember vagy leereszkedő Gólem” mottót kapta – már Krisztus falra szegezett kezével és egy rabbi torzójával találkozhassunk. Itt van elhelyezve a Halott keramikus ébredését jelző készülék című, 1984 és 1987 között készült munka is. Aminek a lényege talán egy hamvveder lehet a „Mint keramikus élt 1966-tól 1984-ig”, magára utaló felirattal. De itt van az 1998-ban összeállított, nagy Ülő gólem is, amelynek kipáján, zsidó fejfedőjén jól látszik a használat is.

Az emlékkiállítás harmadik termét két, ember nagyságú gólem határozza meg. A 2003-ban készült Balett-táncosnak, és az ugyanebben az esztendőben készült Rövid történet az ideától a koleszterinen át a szénhidrátig című szobornak az agyagból égetett kezek és arcok mellett már a textíliák adják meg a formáját. A „Mozgó micsodák és gondolattákolmányok” termében aztán mobil szobrok is feltűnnek. Igaz, ezeket sérülékenységük miatt most leginkább képernyőn tanulmányozhatjuk. Olyanok a többek között ablaktörlőmotor által előidézett mozgással, mintha saját akaratuk lenne.

A harmadik terem egyik érdekes darabja a 2006-os Filmszemlére, felkérésre készített fődíj is, amit egyébként a zsűri döntése alapján akkor Pálfi György vihetett haza Taxidermia című, amúgy nehezen végignézhető filmjéért.

A tárlat január 16-ig tart nyitva a Műcsarnok alagsorában.

Kapcsolódó írásaink