Kukoricás és „vad” enteriőrök

A Kieselbach Tamás által vezetett Kieselbach Galéria december 20-án tartandó téli árverésének anyagát december 9-től tíz álló napig lehet tanulmányozni a valamikori önkiszolgáló étterem helyén, a Szent István körút 5. szám alatt immár negyedszázada működő galériában.

Az 1996. december 5-én nyílt kiállítótér, maga a galéria a huszonöt esztendő alatt különféle nonprofit programjaival is bizonyította, hogy jóval több, mint egy aukciósház, amely jutalék reményében ad el festményeket. De most mégis csak egy aukcióról van szó, amely száznegyven- és száztízmillió forintos kikiáltási áron két olyan komplex remekművet bocsát licitre, mint Rippl-Rónai József Fésülködő nője, illetve Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című munkája. Rippl-Rónainak ez az egyik legnagyobb méretű „kukoricás” képe, amely az akt, a csendélet és az enteriőr műfaját egyesíti magában. Egy nagyon gazdag kompozíció, amelyen a falon megjelennek a mester más művei is, amelyeket mind sikerült azonosítani. A barna alapra festett kukoricás képen aztán ott vannak egy paravánra vetve azok a tarka kendők is, amelyeket többször is megfestett a mester.

Rippl-Rónai valóban mestere is volt bizonyos értelemben a huszonkét esztendővel fiatalabb, Matisse-szal is kiállító Galimberti Sándornak, aki rövidre szabott földi pályafutása után (harminckét évesen lett felesége halála után öngyilkos Budapesten, a Műcsarnok mögött) jelenleg huszonkilenc ismert festményével mutatja meg kiemelkedő tehetségét. Ezek közül mindössze tizenegy mű van magángyűjtők kezében, a mögöttünk hagyott száz esztendőben pedig csak négy festménye került nyilvános árverésre.

Az Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című, a festő Wikipédia-szócikkében is szereplő mű Kieselbachék szerint a magyar fauve festészet, a magyar modernizmus egészének is kiemelkedő darabja, összefoglaló és programalkotó fő mű is egyben. Galimberti 1903-ban ismerkedett meg a Párizsból visszatérő Rippl-Rónai Józseffel, 1908 végén pedig a már említett okok miatt beköltözött a kaposvári Római-villa kertjében álló, a tulajdonos által „csattanó” sárgára festetett műteremházba.

Itt látott hozzá a most kalapács alá kerülő fő mű megfestéséhez, amin, mint azt a közelmúltban kiderítették, Gauguin The Atua (Az istenek) című, azóta elveszett metszete szerepel. Az alkotást Rippl-Rónai magától Gauguintől kapta, amikor 1894-ben a francia mestert Párizsban, a lakásán felkereste. Gauguin éppen az ágyának lábait használva nyomtatta metszeteit, így Rippl-Rónai részt vehetett testének súlyát adva az alkotási folyamatban is.

Galimberti enteriőrjének másik főszereplője az a 14-es számú Thonet-szék, amelyből ötvenmillió darabot adtak el szerte a nagyvilágban. A festményen ott van a kaposvári festő által felettébb kedvelt váza is, amelyet első párizsi útjára is magával vitt, egy otthon végképp nem hagyható dunna társaságában.

Az árverés jeles, hatvanmillióról induló darabja Czóbel Béla egyik korai, még Nagybányán 1904-ben festett nagyméretű képe, a Gyermekek a réten. Az eddig külföldön, magángyűjteményben őrzött képen Czóbel ecsethasználata, színei nagyban hasonlítanak Monet utolsó, tavirózsás műveihez. Aztán a huszonegy éves festő elutazott Párizsba, onnan visszatérve pedig már egy igazi fauve festőt kapott vele a magyar művészeti élet. Ugyancsak kiemelkedő mű Márffy Ödön 1910-es években Kernstok Károly nyergesújfalui gyümölcsfái alatt festett Álló női aktja. Ezen már az új, karcsú és sportos nőideál szerepel, a végletekig felfokozott színekkel megfestve.

A francia fővárosban és Budapesten is többször kiállított, nyolcvanmillió forintról induló akt a Márffy-életmű kiemelkedő darabja. Aztán ott lesz a Marriott Hotelben rendezett liciten Batthyány Gyula Zsoké-klub című műve is, amely sokáig a newporti hetvenszobás Vanderbilt-palota, a The Breakers falán függött. Ötvenötmillióról indul egy kis Munkácsy-mű is, a Tájkép ladikkal, ami eddig egy híres schweinfurti magángyűjteményt gazdagított.

Végül licitálni lehet a Tandori-hagyatékban szereplő Anna Margit-, Ilona Keserü Ilona-, Hencze Tamás- és Korniss-művekre és a tavalyelőtt távozott, madárbarát író képverseire, magyar haikuira is. Az egyik szöveg így hangzik: Csak az a veszett az a veszett jókedvünk az ne vesszen el – filccel, A4-es papírra így van felírva, központozás nélkül.