Két paletta, az egyik haloványabb

A szentendrei Czóbel Múzeum 2022. október 30-ig látható, éves, Két Paletta című tárlatán tehát ismét együtt szerepel a férj és a feleség. Czóbel Béla és Modok Mária még 1939-ben ismerkedett meg Lehel Ferenc festőművész jóvoltából Szentendrén. Czóbel ekkor már régóta külön élt francia feleségétől, Modok pedig Perlaki Edét, a Képzőművészek Új Társaságának egyik kevésbé ismert festőjét hagyta ott az új kapcsolatért.

Egy év múlva, 1940 szilveszterén keltek egybe, és a Perlaki-ház lett az otthonuk, az Ady Endre utcában, a Régi Művésztelep közelében. (Amelynek helyén most Varga Imre Czóbelt egy padon ülve ábrázoló, 1977-es szobra áll.) Perlaki Ede lábakon álló hajlékát aztán két szobával és egy műteremmel is bővítették, az ifjúnak nem mondható pár (Czóbel 57, Modok Mária 44 éves volt egybekelésük idején) hajléka viszont otthona lett Szentendre művészvilágának, francia lapokért járt hozzájuk Bálint Endre, de állandó vendég volt Szántó Piroska, Vas István, Hamvas Béla, Kmetty János és Kassák Lajos is. Modok volt a vendégeket fogadó fél, míg a mogor­va Czóbel szigorú fegyelemmel festett a műteremben, vagy éppen a várost és a környékét járta felszerelésével motívumokért.

Telente pedig még a rettenetes ötvenes években is Párizsban voltak, ahol ugyanúgy otthonosan mozogtak. A megújult állandó tárlaton ezekről az utakról származó művek is vannak, a kiállítás gerincét amúgy a Ferenci Múzeumi Centrum által a házaspártól őrzött félezer festmény és ezerkétszáz grafika adja. Amihez néhány mű is érkezett magángyűjteményekből, vagy éppen a fehérvári Szent István Király Múzeumból.

A kiállított vagy száznyolcvan alkotásból Modok Mária jegyez többet, de tudnunk kell, hogy új házassága után a festés helyett a háztartás vezetése foglalta le legtöbb idejét. Szinte csak lopva tudott egy-egy csendéletet, enteriőrt, portrét megfesteni, és azt is csak kis méretben. Pedig az alkotó, kísérletező kedv nem veszett ki belőle, ezt láthatjuk azon munkáin is, amelyek Czóbel kétségtelen hatásának múlásával, szentendrei életük későbbi időszakában készültek. Modok talán egy kicsit elszürkült itt Czóbel változatlan színpompája mellett, de hát az Ady Endre utcai házat is vinnie kellett valakinek.

A múzeumnak helyet adó ház zegzugos tereiben két nagyobb egységre bontható a kiállítás. Mindjárt a bejárattól balra leginkább a szentendrei közös élethez köthető képeik sorakoznak. Czóbel enteriőrjein, csendéletein fel is tűnnek azok a bútordarabok, tárgyak, amik körülvették őket, és később a múzeumba kerültek. Itt találkozhatunk a hajdani tévés vetélkedő műsorairól ismert Egri János („Átnyújtok egy hangszórót!”) Czóbel által megfestett portréjával is, aki sokat vendégeskedett náluk.

Ugyanakkor már itt is megfigyelhető, hogy Modok Mária sokkal kisebb méretekben dolgozik, dolgozhat csak, még a párizsi Rue Vitában, az ötvenes évek második felében festett enteriőrje is jó, ha egynegyedét adná ki egy-egy „standard Czóbel” méretének. Azt is tudjuk, hogy Modok korábbi, akár méterszer méteres vagy annál nagyobb munkáit eladta, így ezekből alig lehet itt néhány – egy 1940-ben festett virágcsendélet vagy egy konyhai almás, korsós beállítás – a tárlaton.

A nagyobbik, a bejárattól balra nyíló tér önarcképekkel indul, a legkorábbi közülük Czóbel 1902-ben, meglehetősen realista módon megfestett munkája. Itt sorakoznak aztán a két művész gyermekekről készített portréi, köztük az előző éves tárlaton is szereplő, 1916-ban festett, Fiú labdával című képpel.

Aztán kapunk egy jókora csokorral Modok, no és Czóbel absztrakcióval kísérletező műveiből. Modoknál ezek jórészt a hatvanas években születtek, míg Czóbelnél már a harmincas és a negyvenes években is érzékelhető volt ez a törekvés. Az Útkeresés szekcióban Czóbel 1902 és 1906 között Nagybányán készült képeiből láthatunk, de van itt egy, a hollandiai időkből való kép is (Városrészlet, 1905).

Modok Mária két kiállított munkája (Nagybányai táj boglyával és Nagybányai utcarészlet) szerint 1924-ben és 1926-ban járt a Réti István által működtetett művésztelepen. Ezután következnek talán legkvalitásosabb, a harmincas évek elején Szentendrén, a Kígyó utcában és a Szamárhegyen készült utcarészletei is. Ízelítőt kapunk Czóbel Berlinben és Hatvanban – itt vendégeskedett a harmincas években nyaranta, a festészettel foglalkozó Hatvany Ferenc bárónál – készült képeiből, de van itt portré Czóbel első feleségéről, Isolde Daig festőről is.

A tárlatból hátramaradt még a Vörös gyöngyök szekció, ahol Modok egyik aktját és több, köztük vörös krétával készített arcképeit lehet látni. Itt sorakoznak Czóbel aktjai is, köztük egy 1941-ben festett hátakt, amelynek Modok Mária lehetett a modellje.