Budapest éjszakája szól

– Az utolsó papírrepülő címmel 2017-ben jelent meg első prózakötete, emlékekből táplálkozó novellagyűjteménye, az új könyvben szintén a múltat idézi fel. Mindeközben a Makámmal nagyon intenzív koncertéletet élnek. Mikor van ideje arra, hogy ezeket a képekben, emlékekben dús irodalmi szövegeket megírja?

– Amikor a pandémia miatt nagyjából negyven-ötven koncertet kellett kihúzni a naptáramból, hirtelen nagyon sok szabadidőm lett, és megjött a kedvem a prózaíráshoz.

– Az Anyakönyvben megelevenedik többek közt a dimbes-dombos Felsőgalla, kalapos üzlettel, szabóműhellyel, trafikkal. Miért volt fontos, hogy így örökítse meg gyermekkori környezetét?

– Nem tudtam szabadulni tőle. Bolyongtak bennem a régmúlt képei, nem hagytak nyugodni. Ha felébredtem, rögtön a géphez ültem, és kopogtak a betűk, folytak a sorok.

– Készül-e folytatás?

– Igen, azt a korszakot is szeretném megírni, amikor Budapestre jöttem. Nagyon hamar sikerült néhány dolog, például szerelmes lettem, és zenekart alapítottam, amely a C.S.Ö. névre hallgatott. Majd Dabasi Péter meghívott a Kolinda együttesbe, és Hollandiában turnéztunk, felvettük az első lemezeinket, de mégis sokszor elveszettnek és magányosnak éreztem magam. Erről szól a Sárga villamos című dal. Keresem a prózai hangot ehhez a korszakhoz, de még nincs meg teljesen.

– A Makám legújabb, Budapest éjszakája szól című lemezének címadó dala egy csodálatos Ady-vers. Ilyen sorok vannak benne a budapesti éjszakáról: „Bizáncban is nőtt feledés moha, / De így feledni nem tudtak soha.”

– Nagyon szeretem Cseh Tamás és Bereményi Géza dalait, többek között a Budapestet is, és vágytam rá, hogy nekem is legyen Budapest-dalom. Az album pedig úgy jött létre, hogy a bécsi Collegium Hungaricum vezetője felkért, hogy az évfordulón egy műsorral tisztelegjünk Ady emléke előtt. Cirka fél év alatt születtek meg az Ady-dalok, eközben találtam rá a Budapest éjszakája szól című versére.

– Mi alapján választott?

– Azon verseket válogattam ki, amelyek jól működnek dalszövegként, illetve azzal biztattak, hogy szerethető szövegek lesznek egy mai fiatal számára is. Sok olyan vers is megragadt bennem, még a pannonhalmi bencés gimis időkből, amelyekre tanáraim hívták fel a figyelmemet. A Föl-földobott kő volt az első, amit megzenésítettem. A válogatásba bekerült a Jó Csönd-herceg előtt, A ló kérdez, a Bolond, halálos éj, a Midász király sarja és olyan ismertebb versek is, mint az Őrizem a szemed vagy a Párisban járt az Ősz.

– A hetvenes években még arról elmélkedtek a szakmabeliek, hogy mi a különbség a dalszöveg és a vers között, ma inkább az a téma, hogy megzenésíthető-e minden vers.

– Szerintem nem kell minden verset megzenésíteni, van, ami olvasva vagy szavalva jó. Sok dalszöveget írtam már a zenével töltött évtizedek alatt, nemcsak archaizáló, népdalra hajazó sorokat, hanem maibb, időtlenebb szövegeket is, de a magyar költők közül Ady mellett Weöres Sándor Rongyszőnyegére és Sík Sándor verseire is születtek Makám-dalok.

– A Toldi című animációs filmsorozat főcímdalát ön írta, és a Makám egykori tagja, Korzenszky Klára énekli. Hogyan emlékszik vissza a felkérésre és a közös munkára Jankovics Marcell-lel?

– Marcell szerette volna, ha megéri a Toldi egész estés változatának elkészültét, de sajnos nem adatott meg neki. Persze öröm, hogy a tizenkét részes sorozat elkészült még az életében. Izgalmas volt a közös munka, és megtisztelőnek éreztem a felkérést. Az ötleteimet is elfogadta, például hogy ne férfihangon szóljon ez a nagyon férfitörténet, az Ilosvai Selymes Péter-szöveg, vagy hogy egy farkasüvöltést is beletettem a főcímzene elejére, amire aztán az iniciáléba ő is belerajzolt két farkasfejet, illetve meg is mozgatta az egyiket. Csodáltam a rugalmasságát.

– Hogyan alakul idén Makám együttes adventi koncertnaptárja?

– Sokfelé hívtak minket, más városok mellett Szombathelyen, Veszprémben, Kecskeméten is játszunk, és hét éve már advent utolsó szombatján mindig az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban koncertezünk Budapesten. Idén megütötte a fülemet egy szó a rádióban: covidárvák. Vannak gyerekek, akiknek a szülei meghaltak a járványban, és ők magukra maradtak. Idén az ő javukra zenélünk ebben a számunkra különösen kedves templomban, és mindenkit várunk szeretettel.