Kultúra

Az egyik legnagyobb vándorpiktor képei Pakisztánban

A festmények történelmi krónikaként is szolgálnak

A Lahori Erőd Szikh Galériájában kiállítás nyílt Schöfft József Ágoston felújított festményeiből.

Az egyik legnagyobb vándorpiktor képei Pakisztánban
Schöfft József Ágoston önarcképe
Fotó: Wikipedia

Pakisztán második legnagyobb városában, a kulturális fővárosnak tartott Lahorban látható a tárlat, amelyen a világutazó festőművész magyar szakemberek által restaurált képeit állították ki. Az Európa mellett Egyiptomot, Indiát, Pakisztánt, Mexikót és az Egyesült Államokat is megjárt Schöfft József Ágoston, akinek már a nagyatyja is festő volt, 1809-ben született Pesten, a Képíró utcában – amit éppen a családról neveztek el.

A pesti piaristáknál érettségizett, majd a bécsi és müncheni művészeti akadémiákon tanult, s legismertebb hazai alkotása az 1835-ben készült a Széchenyi István a Vaskapunál című munkája. Szülei akarata ellenére Bukarestben megnősült, majd 1837-ben feleségével Odesszán át Egyiptomba utazott, a költségeket pedig portrék készítéséből fedezte. Egyiptom után Bombay volt az úti cél, végül 1837 és 1842 között öt évet töltött a házaspár Indiában és Pakisztánban. Közben Kalkuttában találkozott Kőrösi Csoma Sándorral is, akinek egyetlen hiteles portréját neki köszönhetjük.

Legnagyobb sikereit a lahori szikh maharadzsa udvarában aratta, ahol az uralkodó és más előkelők portréi mellett az amritszari Aranytemplom elé állítva megfestette a maharadzsa udvartartását is, legalább száz hiteles portréval a festményen. Innen képei egy részével, dúsgazdagon tért haza, madár- és rovargyűjteményét és útleírásait a Magyar Tudományos Akadémiának felajánlva. Ezután Velencében palotát vásárolt, Bécsben és Párizsban pedig galériát nyitott festményeinek.

Ám a pénzzel nem tudott bánni, így nincstelenül csatlakozott Habsburg Miksa 1864-ben Mexikóba induló kíséretéhez, ahol többször is megfestette Mexikó 1867-ben kivégzőosztag elé állított császárát. Ezután az Egyesült Államokban festett indián portrékat, végül Londonban telepedett le. Az angol fővárosban 1888-ban, bomlott elmével, az agg festők menhelyén ért véget páratlan utazása.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkársága tájékoztatása szerint a pandzsábi szikh uralkodócsaládról készült festmények Pakisztán kulturális örökségének ikonikus darabjai. Az ünnepélyes megnyitón, amely egyben a szikh vallásalapító, Guru Nának születésének évfordulója alkalmából szervezett vallási ünnepsorozat egyik legjelentősebb eseménye volt, megjelentek a szikh diaszpóra jeles tagjai a világ minden tájáról.

A Schöfft Ágoston felújított képeiből rendezett kiállítást Schőberl Márton, a KKM kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára Mohammad Sarwarral, Pandzsáb állam kormányzójával közösen nyitotta meg, az eseményen magyar részről részt vett Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára is.Mint írják, Schőberl Márton beszédében hangsúlyozta, a festmények restaurálása a magyar-pakisztáni kulturális kapcsolatok kiemelkedő projektje volt. A festmények, különösen a Lahori udvar című kép, művészi értékük mellett történelmi krónikaként is szolgálnak, és a történelmi személyiségeken át betekintést engednek a szikh udvar életébe és a 19. század Pandzsáb történelmébe.
 

Kapcsolódó írásaink

Cezanne és követői a Szépművészetiben

ĀKéppárok Courbet-től Picassón és Braque-on át Moholy-Nagy Lászlóig és Bortnyik Sándorig – A képzőművészeti hatástörténetet vizsgálja az új kiállítás