Kiállítás nyílt Rómában Székely Aladár képeiből

„Új vizeken járok. Írók és művészek Székely Aladár műtermében” címmel nyílt kiállítás tegnap este a római Collegium Hungaricumban a 20. századi magyar portréfényképezés történetét alapjaiban meghatározó fotográfus műveiből. A többek között híres magyar irodalmárok portréiból álló tárlatot E. Csorba Csilla kurátor, művészettörténész válogatta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéből.

A PIM közleménye szerint a kiállítás címe Ady Endre 1906-ban megjelent programadó versét idézi, mint írták, az ekkor már Budapesten élő Székely Aladárt elvarázsolták a költő sorai, és amit ezt követő külföldi tanulmányútján látott, érzett a német és az osztrák művészek műtermeiben, rezonált a vers „új horizontok”, illetve „új vágyak” iránti lelkesedésére. Székely a modern fényképezésről 1907-ben publikált cikkében „új áramlatokról”, a „régi, mohos szabályok ledőléséről”, „tudatos, egyéni látásról” írt, és ezek jegyében készítette fényképeit is.

Székely Aladár friss áramlatok, a tudatos egyéni látás jegyében készítette fényképeit

Fotó: Wikipedia

A tárlat Székely Aladár sokoldalú életművéből – itáliai város- és zsánerképei mellett – portréművészetét emeli ki. Szakmai tudással és művészi érzékkel előállított „gépképírásai” vitathatatlanul a 20. század első két évtizedének úttörő alkotói közé emelik őt.

Székely Aladár józsefvárosi, majd 1910-től Pest belvárosban, a Váci utca 18. szám alatt megnyitott műtermét a magyar szellemi élet jeles alkotói látogatták, például a Nyugat folyóirat írói, szerkesztői, a Nyolcak avantgárd művészcsoport festői, zeneszerzők, színészek és családtagjaik. Műtermében megfordult mások mellett Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Eötvös Lóránd és Babits Mihály is. Értékelték alakuló új formanyelvét, „nyers, de erős képeit”, hogy az arcra, az egyéniségre koncentrált, hogy párbeszéd után, modelljét megismerve kattintotta el gépét. Székely Ady Endre kizárólagos fotográfusa volt, a róla készült több mint negyven portré művészetének egyik sarokköve.

A kiállítás a római Collegium Hungaricum székhelyén, a Falco­nieri-palota galériájában 2022. február 22-ig látogatható.