Hetvenöt éves Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zeneszerző

A komolyzenével a Beatles és az angolszász beatzene hatására hagyott fel, 12 húros gitárra váltott, amelyet autodidaktaként tanult meg pengetni. Öccsével és Balázs Gábor bőgőssel 1967-ben megalakították a magyar népzene harmóniavilágát idéző, folk-beat stílusú Tolcsvay Triót. Az együttesben a fivérek gitároztak és énekeltek, első saját számuk a Ne menj el volt. Színpadra a Szentháromság téri Várklubban, az Illés együttes hétvégi koncertjein a szünetekben léphettek, 1968-ban megnyerték a Magyar Televízió Ki mit tud? versenyét is, 1972-ben pedig megjelent egyetlen önálló albumuk.

A trió 1979 novemberében feloszlott, a testvérek megalakították a Tolcsvay együttest. A ma is fennálló újabb trió az 1990-es évek közepén állt össze, szólógitárosa Egri László, basszusgitárosa Czipó Tibor, a dalok szövegét és zenéjét is Tolcsvay Béla írja, aki szólóban, énekmondóként is fellép.

Testvére zenéjére ő írta az 1987-es nagy sikerű rockoratórium, a Magyar mise verseit, 1992 és 1999 között alkotta a népzenei gyökerű, Szép szerelmem, Magyarország című trilógiát, 2011-ben mutatták be Az égig érő fa című táncos mesejátékát, amelyet Béres Melindával közösen alkotott.

2015-ben volt az Aranyfényű asszony című népi szertartásjátékának premier­je. Munkássága elismeréseként 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. Kossuth-díjban 2015-ben részesült az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként, 2019-ben pedig a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át.

Tolcsvay Béla a Fejér megyei Pázmándon él, munkásságát a hitéből fakadó szolgálatnak tekinti, sokat tett a magyar hagyományvilág mérhetetlen gazdagságának közvetítéséért. Hitvallása szerint gyökér nélkül nincs lombja a fának.