Kultúra

Lezsák: Nem feledjük az 1956-os Moszkvát

Aranykort érlelő időt él nemzetünk 2010 óta, az Alaptörvény adta nemzeti program megteremti az élet valamennyi területének megújhodását – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek tegnap az Országházban, ahol bemutatták a forradalom emlékezetének elmúlt évtizedekbeli változásait feltáró kötetet is.

Lezsák: Nem feledjük az 1956-os Moszkvát
Lezsák Sándor és Nyári Gábor a Sorsok és horizontok konferencián
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Bár most vigyázó szemünket Brüsszelre vetjük, de nem feledjük az 1956-os Moszkvát – jelentette ki Lezsák Sándor tegnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján rendezett konferencián és könyvbemutatón, az Országházban. Az Országgyűlés alelnöke a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága Sorsok és horizontok című konferenciáján mondott köszöntő beszédében az MTI tudósítása szerint felidézte: 1987-ben a lakiteleki sátorban Nagy László költő szavait idézte a forradalom kapcsán: „»A torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül.« Az újabb torokra mért ütés végzetes, önmegsemmisítő lehet.”

A 2006-os októberi „véres gyalázat után” a költő gondolata úgy módosult benne: „a torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül, és hogy nem lett végzetes az újabb torokra mért ütés, az az elmúlt közel tizenkét esztendő kétharmados összefogásának köszönhető.” Mint mondta, a brüsszeli fenyegetettség ellenében 2010 óta aranykort érlelő időt él nemzetünk, az Alaptörvény adta nemzeti program megteremti az élet valamennyi területének megújhodását.

Egyúttal felidézte Nagy Szeder István kiskunhalasi kisgazda politikus szerepét is, kiemelve: neki köszönhető, hogy Kiskunhalason volt 1956. november 1-jén a forradalom és szabadságharc egyetlen szabad, demokratikus önkormányzati
választása.

Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója kifejtette: a Sorsok és horizontok címet azért választották, mert az emberi sorsokat elemezve lehet legjobban átadni azokat a történeteket, amelyek közel hozzák a már egy emberöltő távolságra lévő eseményeket.

Bár az 1956. őszi események alapvető megítélését tekintve a rendszerváltás óta lényegében konszenzus mutatkozik, és október 23-a beiktatódott a nemzeti ünnepek sorába, a „kinek a forradalma” kérdés időről időre előkerül a történeti diskurzusban – mondta lapunknak Nagymihály Zoltán történész, a RETÖRKI tudományos segédmunkatársa. Szerinte ugyanakkor az esetlegesen tisztázandó kérdések mellett a különböző életpályák, politikai szereplők értékelése is természetesen változhat.

A konferencián bemutatott, Sorsok és horizontok című kötettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy abban a RETÖRKI kutatói mellett a forradalom történetének számos elismert kutatója, többek között Horváth Miklós, Kahler Frigyes, Földváryné Kiss Réka vagy Zinner Tibor tanulmánya is olvasható. Amellett, hogy az intézet munkatársai a kiadványt elsősorban szakmai érdeklődőknek szánták, kulcsfontosságúnak tartják, hogy a forradalom a közgondolkodásban is a helyére kerüljön.

„Ezt a célt is szolgálja az ’56 emlékezetének elmúlt évtizedekbeli változását bemutató, dinamikusan bővülő online kronológiánk, valamint az ennek anyagából készült, szintén most megjelenő kronológiakötet” – mondta Nagymihály Zoltán, hozzátéve: a RETÖRKI folyóiratának legújabb száma szintén a forradalom emlékezetével foglalkozik.

A kutató úgy látja, a forradalom és szabadságharc valódi jellegének elfedése és a társadalom hazugságra kényszerítése a Kádár-rendszer egyik sarokpontja volt. A rendszerváltás maga is értelmezhetetlen a forradalom küzdelmeinek elismerése és történetének minél pontosabb megismerése nélkül – hangsúlyozta Nagymihály Zoltán.

Kapcsolódó írásaink