Kultúra
Nyolcvan éve született a János vitéz és a Toldi rajzfilmre álmodója, a nemzet művésze, Jankovics Marcell
Az utolsó polihisztor

Jankovics Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett, 1959-től segédmunkásként dolgozott, egy évvel később került be fázisrajzolónak a Pannónia Filmstúdióba. Első sikerét a Nepp Józseffel közösen készített Gusztáv-sorozat hozta meg. Rendezőnek 1965-ben nevezték ki, 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című rövidfilmjéért, 1977-ben Arany Pálma-díjat nyert Küzdők című alkotása.
Nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz (1973). A magyar népművészet és néprajz egész későbbi művészetét meghatározta. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozatokon, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmeken generációk nőttek fel. Életének meghatározó munkája Madách Imre Az ember tragédiájának animációs feldolgozása.
Utolsó éveiben Trianonhoz kapcsolódó grafikáiból könyv és kiállítás készült. Idén május 29-én bekövetkezett haláláig a Toldin dolgozott, amelyet szeptemberben mutatott be a köztelevízió. Egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi elnökeként tevékenykedett két perióduson át is. A Magyar Művészeti Akadémiának 2014 és 2020 között alelnöke, 2020-tól tiszteletbeli elnöke volt.
Élete során szinte az összes hazai szakmai és állami elismerést megkapta, a Nemzet Művésze címet 2014 óta viselhette. Idén ősszel a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál posztumusz életműdíjával tüntették ki.