Kultúra

Az üveg akusztikája

Batta András: A látogatók januárban vehetik birtokba, de a Magyar Zene Háza már novemberben beköltözik

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, október első napjaiban zajlott a Liget Budapest Projekt részeként épülő Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése. Batta András Széchenyi-díjas zenetörténészt, a ház ügyvezető igazgatóját e folyamatról kérdeztük.

Az üveg akusztikája
Beethovennel és popzenével is tesztelték a Magyar Zene Háza hangzás-világát
Fotó: Városliget Zrt.

Ütemezés szerint halad a világ egyik legnagyobb izgalommal várt kortárs épülete, a rangos nemzetközi díjakkal elismert Magyar Zene Háza befejezése. Az utolsó simítások zajlanak, kialakítják a kiállítótereket, épül a zenetörténeti állandó tárlat, és október első napjaiban megtörtént a ház akusztikai tesztelése is – amint arról korábban lapunkban is beszámoltunk.

„Nagy örömünkre és megnyugvásunkra szolgál, hogy kiváló az akusztikája a Magyar Zene Háza mindkét koncerttermének” – emelte ki a Magyar Hírlapnak Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, a ház ügyvezető igazgatója. Lapunknak megjegyezte, nagy élmény volt számára végre zenét hallani az épületben. Kérdésünkre azt is elmagyarázta, miért volt szükség a tesztelésre.

Mint elmondta, az eredményt szavatolta, hogy az akusztikai tervezésért is japán cég felelt, a Nagata Acoustics, akik korábban már többször bizonyítottak, dolgoztak Los Angelestől Szentpétervárig szerte a világban, többek közt ők állították be a hamburgi Elbphilharmonie és a párizsi Philharmonie de Paris hangzását is. „A veszély az volt, hogy a két hangversenyterem fala üvegből van, és tudtuk, hogy ez az akusztikának nem kedvező – más anyagokon, például fán többféle módon törhet meg a hang, amely kellemes hatást kelt.

Amikor itt volt a cég főnöke és két munkatársa, kipróbáltuk a hangzást a poptól Beethovenig: szólófuvolával kezdtünk, aztán játszott a Korossy Quartet, majd népi hangszereken játszottak, és volt hangosított zene is, hiszen nem csak komolyzenei koncertek lesznek majd. Minden esetben nagyszerű volt az akusztikai élmény, mindenünnen nagyon jól szólt a hang, a színpadon jól hallották egymást a muzsikusok is” – magyarázta Batta. Azt is hangsúlyozta: a szakemberek a ház saját, gépészeti hangjait, illetve a csendet is figyelték, és akkor is nagyon jók voltak az akusztikai mérési számok.

Mint ismert, a Magyar Zene Háza különleges épületének tervezése során a világhírű japán építész, Sou Fujimoto nagy hangsúlyt fektetett az épület és a park harmóniájára, valamint az intézmény funkcionális összetettségére is. Transzparens épületet tervezett a liget fái közé, amelynek tetejét a hanghullámok ihlették, hármas felosztása pedig a ház három fő funkcióját szolgálja: kiállítás, koncert, zenetanulás.

Ennek megfelelően a Magyar Zene Háza hármas – kiállítási, előadóművészeti, zenepedagógiai – funkciója építészetileg is jól elválik: míg a koncert- és az előadóterem, valamint a szabadtéri színpad a városligeti park szintjén helyezkedik el, addig a kiállítóterek a föld alatt, az oktatási és kutatási helyiségek pedig az emeleten, a ház „lebegő kalapjában” találhatók.

A föld alatti terekről Batta András lapunknak elmondta, különböző kulturális attrakcióknak adnak majd otthont. „Ezek egyike lesz az úgynevezett Hangdóm, amely majdnem teljesen készen van, nagyon jól áll. Háromszázhatvan fokos vetítésre alkalmas vászna, hangberendezése, projektorai már helyükön vannak, már csak a stúdióberendezés hiányzik” – emelte ki. Batta András a szintén itt helyet kapó állandó zenetörténeti kiállításról is beszélt lapunknak.

Úgy fogalmazott, az ezer négyzetméteres zenetörténeti séta útvonala már be van építve, létrehozták azokat a kisebb tereket, amelyek a zenetörténeti élménypontokat jelentik majd. „Jelenleg az egész olyan, mint egy labirintus” – emelte ki, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan hónapok óta készülnek a megépített kiállításba kerülő installációk csodálatos tartalmi és technikai elemei, valamint folyamatban van a tárlatban térérzékelős fülhallgatókon keresztül követhető több száz zenei részlet, a „hangzó szőnyeg” kialakítása.

 „Sok minden történik párhuzamosan, és amikor mindez össze fog érni, az csodálatos élmény lesz” – hangsúlyozta Batta. A Magyar Hírlap megnyitást firtató kérdésére úgy válaszolt, az intézmény már novemberben beköltözik a házba, hiszen meg kell tanulni az épület technikai kezelését, és remélhetőleg decemberben már a sajtónak is bemutathatják a kész épületet. „A látogatók január folyamán vehetik majd birtokba a Magyar Zene Házát” – közölte.

Kapcsolódó írásaink