Kultúra

Dante-kultusz a művészetben

Törökországból kapta vissza az Egyetemi Könyvtár azt a 14. századi, díszes kódexet, amelyben elsőként került Magyarországra az Isteni színjáték szövege

Dante Alighieri halálának hétszázadik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely az Anjou-kori kódex hasonmás kiadásától kéziratokon, Gulácsy és Körösfői-Kries festményein át a városligeti Pokol-körkép terveiig különféle értékes emlékeket, műalkotásokat, könyveket mutat be, amelyek mind Dante és művészete magyarországi hatásához kapcsolódnak.

Dante-kultusz a művészetben
Az izgalmas kiállítás év végéig várja a látogatókat
Fotó: MH/Purger Tamás

A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik kisebb, bazilikális megvilágítású termében kapott helyet az Isteni színjáték költőjének hazai irodalmi, zenei és képzőművészeti hatását bemutató kiállítás a világszerte ünnepelt Dante 700 keretében.
Dante és Magyarország oly módon kapcsolódott össze legelőször, hogy első Anjou-királyunk, I. Károly korán elhunyt apja, (Anjou) Martell Károly és a firenzei költő ismerték egymást, sőt barátok voltak, és a költő a fiatalon elhunyt királyt a Paradicsom VIII. énekében szerepelteti.

Az Isteni színjáték szövege velencei dialektusba átírva díszes kódex formájában már Nagy Lajos könyvtárában ott volt. Ez a kódex Mátyás király könyvtárának is éke lehetett még, míg végül az oszmán hódoltság idején Törökországba került, és onnan az Egyetemi Könyvtár kapta vissza. A kiállítás az 1330-as, 1340-es évekre datált kéziratos könyv hasonmás kiadását mutatja be. Dante főművének motívumait Janus Pannonius és Balassi Bálint is felhasználta költészetében, de halála után Dantét a művelt világ több száz évre elfeledte.

Magyarországon a Dante-kultusznak a szabadságharc utáni időszak adott nagy lendületet. Arany János Dante című ódája 1852-ben született, ezt a művét 1865-ben, amikor Dante születésének hatszázadik évfordulóját ünnepelték, elküldte Firenzébe is.

Liszt Ferenc két zenedarabot is szentelt az itáliai költő emlékének: az Aprés une lecture de Dantét és a Wagnernek ajánlott Dante-szimfóniáját.

A millennium idején újra megélénkült a hazai művészek érdeklődése Dante és az Isteni színjáték iránt. Babits Mihály, aki számos más magyar fordító mellett maga is magyarította a számára oly becses alkotást, két Dante-szonettet is írt, amelyek a Nyugatban jelentek meg. A kiállításon a bejárattal szembeni falon az Isteni színjáték összes magyar fordítójának neve sorakozik egymás alatt.

A képzőművészeket legalább ennyire foglalkoztatta a firenzei költő alakja és főművének jelenetei, szerelmespárjai. Zichy Mihály az Isteni színjáték több fejezetéhez készített illusztrációt. Molnár Árpád és Trill Géza pedig Gárdonyi Géza útmutatása alapján csinált körképet a Pokolról, amelyet a Városligeti fasor végén lévő építményben állítottak ki. Majd 1908-ban Körösfői-Kries Aladár a Zeneakadémia előcsarnokában elkészítette A művészet forrása című alkotását.

A magyar szecesszió jeles alakja, Gulácsy Lajos Dantét is megfestette, amiképp Dante és Beatrice találkozását is, valamint Paolót és Francescát, Dante szerelmespárját. Gulácsy 1906-os Dante-képén a költő és saját arcvonásait vegyítette. A kiállítás alaphangulatát a festőművész hosszú vásznakon kiállított festményei adják meg. Velük szemben látható a Városligeti fasorban kiállított körkép ceruzával megrajzolt tervezete. Mindezeket fogják körbe a művelődéstörténeti eseményeket ismertető tablók, a kéziratok és korábban megjelent Dante-kötetek. Üveg alatt középtájon pedig a kódex hasonmás kiadása látható.

A kiállítás, amelynek kurátora Pál József, a Szegedi Tudományegyetem Dante-kutatója, látványtervét pedig H. Kocsis Annamária készítette, december 31-ig tekinthető meg.

Kapcsolódó írásaink