Kultúra

Yves Montand száz éve született

Az ingujjban fellépő művész gyorsan a közönség kedvence lett

Száz éve, 1921. október 13-án született Yves Montand olasz származású francia filmművész, sanzonénekes a Firenzéhez közeli Monsummato Altóban Ivo Livi néven.

Yves Montand száz éve született
A francia sztár valójában olasz volt
Fotó: AFP/Gaumont International

Kétéves volt, amikor munkás szülei a fasizmus elől Franciaországba menekültek, és Marseille-ben telepedtek le. Ivo 1929-ben kapta meg az állampolgárságot és változtatta keresztnevét Yves-re, a Montant, majd Montand művésznevet 1938-ban vette fel. Tizenegy éves korától dolgoznia kellett, volt lapkihordó, kazánkovács, fodrászsegéd, dokkmunkás, és megpróbálkozott a sanzonénekléssel is.

A második világháború után a nagyobb lehetőségekkel kecsegtető Párizsba utazott, itt figyelt fel a tehetséges és meglehetősen jóképű fiatalemberre Edith Piaf. A francia sanzon nagyasszonya, akihez egy ideig gyengéd szálak is fűzték, rendszeresen foglalkoztatta éjszakai mulatójában. Montand, aki az addigi szokásokkal dacolva öltöny és nyakkendő helyett ingujjban állt a színpadra, gyorsan a közönség kedvence lett, 1946-ban Marcel Carné Az éjszaka kapui című filmjében kamera elé is állhatott.

A fordulópontot az 1951-es esztendő hozta el: ekkor rendezte meg első párizsi koncertsorozatát, és ekkor kötött házasságot a híres színésznővel, Simone Signoret-val. A frigy nagyot lódított színészi pályafutásán is, 1952-ben elkészült leghíresebb filmje, A félelem bére. Feleségével forgatta a Salemi boszorkányokat, 1961-ben a Szereti ön Brahmsot? címűt pedig Ingrid Bergmannal.

Forgatott Amerikában Marilyn Monroe-val, majd Európába visszatérve emlékezetes alakítást nyújtott Alain Resnais A háborúnak vége, Costa Gavras Tökéletes bűntény és Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című filmjeiben. Kiváló volt vígjátékokban is, utolsó nagy sikerét Claude Berri 1986-ban készült két filmjében aratta (A paradicsom, A pokol).

Számos sanzont vitt diadalra, 1957 tavaszán Budapesten is fellépett az Erkel Színházban, elsőként az ’56-os forradalom leverése utáni nyugati kulturális bojkott után. Munkás származása meghatározta politikai nézeteit, hosszú ideig tevékenyen politizált a baloldalon, az ötvenes években lelkes híve volt a Szovjetuniónak.

A sztálini terror leleplezése, az 1956-os magyar forradalom leverése után viszont szembefordult korábbi nézeteivel, a prágai tavasz 1968-as eltiprása pedig végképp kiábrándította a kommunizmus eszméjéből. Felesége 1985-ben bekövetkezett halála után nem sokkal Montand feleségül vette a huszonhét éves Carole Amielt, és 1988 decemberében megszületett fiuk, Valentin.

Montand 1991 őszén ismét forgatni kezdett, de a filmet már nem tudta befejezni, szívroham vitte el hetvenéves korában, 1991. november 9-én Senlis-ben. A Père-Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra első felesége mellé, szülővárosában szobor őrzi emlékét.

Kapcsolódó írásaink