Kultúra

A berlini múzeumszigetnél is izgalmasabb koncepció lehet a Liget Budapest Projekt

A világ ismert múzeumtervező szakemberei szerint az Új Nemzeti Galéria megépítésével lehet teljes a kulturális beruházás

A társadalom és a gazdasági élet katalizátoraként működő kulturális beruházásnak nevezték a nemzetközi szakemberek a Liget Budapest Projektet az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című, szombat esti panelbeszélgetésén.

A berlini múzeumszigetnél is izgalmasabb koncepció lehet a Liget Budapest Projekt
Az építészek a zöld környezetbe illeszkedő Magyar Zene Házát is méltatták
Fotó: Liget Budapest Projekt

Nemzetközi szakemberek vitatták meg a Liget Budapest Projekt fejlesztéseit Az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár INSIDE ART címen szervezett nemzetközi művészeti konferenciájának Építkezés a művészet és kultúra bázisán című panelbeszélgetésén – derül ki a Városliget Zrt. tegnapi közleményéből.

Mint írják, David Greenbaum, a világ egyik legelismertebb mú­zeum­tervező szakembere a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: attól lehet ma sikeres és vonzó egy város, ha gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkezik. Az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte: az egész projektet jellemzi az átjárhatóság, példaként említve a transzparens tereivel a zöld környezetébe illeszkedő hamarosan megnyíló Magyar Zene Házát.

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője kiemelte, hogy az Új Nemzeti Galériát úgy tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba, ezért az épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.

Emlékeztetett rá, hogy a SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra. Az építész hangsúlyozta: az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. A szakember szerint a tervezés során alapvető szempont volt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz.

Serena Di Giu­liano elmondta, hogy arra törekedtek, hogy az épület várható ökológiai lábnyoma, ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál, ezért a lehető legkisebb alapterülettel számoltak. Az Új Nemzeti Galéria egész tervezési folyamata az épület parkkal kialakított kapcsolatán alapult, ezért az építész szerint ez az épület nem jöhetne létre sehol máshol, nem létezhet a Városliget jelentette kontextus nélkül.

A kerekasztal beszélgetést vezető Szántó András, New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője emlékeztetett arra, hogy a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány, alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is, de még hiányzik az Új Nemzeti Galéria.

Az új kiállítótér tervezési folyamata az épület parkkal kialakított kapcsolatán alapult, így Serena Di Giuliano szerint csak a Városligetben létezhet
Az új kiállítótér tervezési folyamata az épület parkkal kialakított kapcsolatán alapult, így Serena Di Giuliano szerint csak a Városligetben létezhet
Fotó: Liget Budapest Projekt

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója fontosnak nevezte, hogy a most zajló Liget Budapest projekt hosszú távon fenntartható kulturális beruházás, mert kreatív dinamizmussal viszonyul a Városliget tradícióihoz. Az igazgató szerint a világjárvány a kulturális örökségről vallott gondolkodást is megváltoztatta, így már nem elég, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, és magunkban továbbgondoljuk, hanem részévé akarunk válni a történetnek. A brit szakember szerint a Liget Budapest projekt erről is szól, ráadásul a szépség és a fenntarthatóság együtt van jelen benne, ezért ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel (múzeumsziget).

A beszélgetésen a nemzetközi szakemberek egyetértettek abban, hogy a Liget Budapest Projekt egyedülálló kulturális fejlesztés, ami hatalmas előrelépést és vonzerőt fog jelenteni Budapestnek. A közlemény hangsúlyozza, hogy a szaktekintélyek az Új Nemzeti Galéria Városligetbe tervezett megépítését vissza nem térő lehetőségnek tartják arra, hogy a magyar képzőművészet és a nemzetközi gyűjtemény világszínvonalú, a látogatók és a múzeumi szakma igényei szerint megalkotott 21. századi otthonba költözzön.

Kapcsolódó írásaink

„A Galériát nem lehet bezárni”

ĀBaán László: A Városliget nemhogy elvesztette volna parkjellegét, hanem éppen fordítva. Ahogy ígértük, 21. századi módon megújítva több zöld és több kultúra lett a Ligetben