Kultúra
Ismerjük meg jobban nemzeti évfordulóinkat!
A PIM kiadványa kreatív illusztrációival a fiatalokat is igyekszik megszólítani
Ősszel jelent meg a Nemzeti Évfordulóink 2021 című internetes kiadvány, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésének eredményeként.
„A közelmúlt évfordulói – például az 1956-os emlékév, a reformáció emlékéve, a Nagy Háborút felidéző programok, az Arany János-bicentenárium, Ady halálának 100. évfordulója, Trianon 100. évfordulója – ismételten ráirányították a figyelmet a magyar történelem és kultúrtörténet eseményeire, és arra, hogy a nemzeti nagyságokra való méltó megemlékezés milyen hatással lehet a közös nemzeti emlékezet megerősítésére, miképpen szolgálhatja az emlékezetpolitika céljainak társadalmi és oktatási eredményeit, és hogyan járulhat hozzá a közösségformáláshoz, a nemzeti összetartozás érzésének megerősítéséhez” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Török Petra.
A PIM általános főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy a kiadvány elsődleges célja a nemzeti emlékezet ápolását segítve áttekinteni az előttünk álló történelmi, kulturális és tudománytörténeti évfordulókat, ezzel kiindulópontot nyújtva a következő esztendő évfordulós megemlékezéseihez, azok közoktatási programtervbe történő beillesztéséhez és méltó megünnepléséhez. „A fenti célokat elősegíti, ha az évfordulós programokhoz kapcsolódó módszerek és beszédmód kreatív, 21. századi eszközöket használ, kortárs mediális környezetbe helyezi azokat, így biztosítva továbbélésüket” – tette hozzá Török Petra.
Demeter Szilárd az emlékezés fontosságára hívja fel a figyelmet a könyv előszavában. „Voltak és vannak igazi hőseink, akikre példaként tekinthetünk, gazdag történelmünk kiemelkedő eseményei eligazíthatnak a széttartó jelenben. Ha másban nem, abban segíthetnek, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. Ez a kiadvány nem törekszik a teljességre, nem is lehet mindent számba venni. De ha már arra emlékezteti a kedves olvasót, hogy volt tegnap és a tegnapnak is volt előttje, akkor talán lesz holnapunk és a holnapunknak is lesz utánja” – hangsúlyozta a múzeum főigazgatója.
A kiadványban megjelenik például Jancsó Miklós filmrendező, Cziffra György zeneszerző, Pilinszky János költő, Mészöly Miklós író, Romhányi József író, költő születésének 100. évfordulója, emellett olyan izgalmas és nagy horderejű eseményeket is bemutat, mint például Mindszenty József bíboros száműzetése, IV. Károly király visszatérési kísérletei, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság megalakulása, a Diósgyőr-Hámori Vasmű megalapítása Ómassán és az, hogy Ferenc József jóváhagyta a Műegyetem új szervezeti szabályzatát.
Török Petra arról is beszélt lapunknak, hogy a gyűjteményt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézeteinek és az egyes tudományterületek, művészeti ágak országos közgyűjteményeinek javaslatai alapján négyfős szerkesztőbizottság állította össze. A bizottság tagjai: Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, Kecskeméti Gábor, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet igazgatója, Mikó Árpád, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa és Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője.
„A szerkesztőbizottság tett javaslatot arra, hogy az egyes szócikkeket mely nagy tekintéllyel bíró szakértők dolgozzák ki. Az alapos előkészítés mellett ahhoz, hogy ezek a megbízható tartalmak az olvasók számára megfelelő vonzerővel bírjanak, a kiadvány színvonalához a jelenkor kívánalmainak megfelelő grafikai megoldások járultak hozzá, melyet a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadója biztosított” – fűzte hozzá a főigazgató-helyettes.
Csuth Péter, az e-kiadvány illusztrátora korábban elmondta, hogy az illusztrációk elkészítésénél két főt szempontot tartott szem előtt. Egyrészt szeretett volna olyan változatos grafikákat készíteni, amelyek a fiatalabb közönséget is megszólítják, ezért az alkotókkal közösen a montázstechnika mellett döntöttek, így egy-egy illusztráción belül az adott emberre jellemző kor és/vagy művészeti ág is meg tudott jelenni. A képek alapja legtöbb esetben egy grafikai elemekkel is díszített portré, amelyet körülvesz egy rá jellemző ikonikus tárgy, szöveg vagy dátum. Az illusztrációkon gyakran feltűnnek korabeli újságcikkrészletek, kéziratok és papírtextúrák is.
A kiadvány a PIM Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) felületén olvasható.
Novellaválogatást és antológiát is kiadtak
A Petőfi Irodalmi Múzeum közölte lapunkkal, hogy a 2021-ben megjelent kötetei túlnyomórészt kiállításokhoz köthető kiadványok, amelyek között megtalálható novellaválogatás (Kádár Erzsébet: Csók és festék), ami a múzeum tavalyi Egy írónő modellt áll című Kádár Erzsébet-tárlatukhoz kapcsolódik, és egy olyan feledésbe merült író-festőt állít középpontba, akiről a 20. század fontos szerzői is elismeréssel nyilatkoztak.
Az intézmény Rézbőrű volt az alkony – A magyar indiánozás nyomában című kiállításához formabontó módon egy kortárs irodalmi antológiával készültek: hetvenkilenc szerző szövege olvasható a könyvben, amelyek egytől egyig az indiánozásra reflektálnak valamilyen módon. Jelenleg megjelenés előtt áll az Édes Anna / Kosztolányi kiállításhoz kapcsolódó katalógus, amelynek anyaga Kosztolányi Dezső híres regényének világán keresztül idézi fel Trianon emlékezetét.
(JMZs)