Tompa-pávák a kertben

Népi-nemzeti irodalmunk egyik legjelentékenyebb költője 1840-ben a Hernád-menti településen házitanítóskodott, és első versei is Hernádkakhoz kötődnek. Vass Tibor József Attila-díjas költő, az emlékhely megálmodója több mint két évtizede kutatja azokat a szálakat, amelyek összekötik a Hernád-menti települést a református költő munkásságával — hangzott el a keddi avatóünnepségen.

,,Kevésbé, inkább csak szakmai berkekben ismert, hogy Soldos Emília előtt volt egy nagy szerelme Tompának, egy Jósa Franciska nevű hölgy, akivel ugyancsak itt ismerkedett meg” — tette hozzá Vass Tibor, aki ezen tényeken felbuzdulva döntött úgy, hogy közadakozásból Tompa-emlékhelyet hoz létre az apró településen.

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, Hernádkak igencsak szerencsés, hogy felfedezte magának Tompa Mihályt. A főigazgató, miközben Tompa életművét méltatta, kitekintést tett a református költő kortársai, barátai, Petőfi Sándor és Arany János munkásságára is, hogy a magyar irodalom szellemi hatósugarát, identitásképző erejét megidézze.

Kiderült az is, hogy a kortárs kezdeményezéshez miért épp a páva szimbólumot választották a szervezők, s hogyan kapcsolódik mindez a gömöri költő versvilágához. ,,Színdúsan, mint a páva tolla, terül ki nékem a világ” – írta 1847-ben, A lány szeretőnek való című pajkos versében a szerző, ez a költői kép vált ihletforrássá.

Hazafias allegóriái, patrióta költészete korának legelismertebb költői közé emelték Tompát, a Vidám Páva névre keresztelt kultúrkert és alkotóház az ,,emlékezetvesztés” ellen igyekszik tenni.

A különleges relikviákat bemutató alkotóház felavatása mellett leleplezték az erre az alkalomra született, Tompa-versek ihlette képzőművészeti alkotásokat, illetve kortárs irodalmi művekkel is emlékeztek a gömöri poétára.