Kultúra

Tizedik születésnapját ünnepli a Magyarság Háza

Legfontosabb feladatunk volt, hogy a bajban se engedjük el partnereink kezét, továbbra is segítsük őket a szülőföldjükön való boldogulásban – hangsúlyozta lapunknak Csibi Krisztina

A magyar népmese napján, szeptember 30-án kezdődő és az év végéig tartó programsorozattal ünnepli tízéves fennállását a Magyarság Háza. A teljes, négynapos nyitánynak a felvidéki borsi Rákóczi-kastély ad otthont. Az évforduló kapcsán Csibi Krisztinát, a Magyarság Háza igazgatóját az elmúlt tíz esztendő mérlegéről és legszínvonalasabb, legnépszerűbb, legemlékezetesebb programjairól, valamint a néhány nap múlva kezdődő ünnepi rendezvényekről kérdeztük.

Tizedik születésnapját ünnepli a Magyarság Háza
Az igazgató szerint fontos, hogy a magyar kultúra a diaszpórában is jelen legyen
Fotó: MH/Katona László

– Miért éppen a magyar népmese napján – Benedek Elek születésnapján – kezdődik a születésnapi rendezvénysorozat? Kikkel ünneplik meg ezt a jeles napot?

– A magyar népmese napja mindig is kiemelkedő dátum volt a Magyarság Háza életében, évről évre több ezer gyermek és felnőtt társaságában emlékezünk Elek apó születésnapjára. Ez a nap mindig a mesék és a játékok, no meg persze a találkozások, a mindenfelől érkező gyerekek, szülők, nagyszülők, tanítók és tanárok napja, bár azt hozzá kell tennem, hogy nem kizárólag e jeles napon kínálunk programjaink között mesét és játékot a gyerekeknek, családoknak, hanem hetente visszatérően várjuk a kicsiket és a nagyokat vasárnapi mesedélelőttjeinkre, illetve a kisdiákokat mesesuli foglalkozásainkra.

Mesenapi fellépőink között idén is ott lesz a Székelyföldi Legendárium csapata, de elfogadta meghívásunkat a születésnapi fesztiválra a felvidéki Csavar Színház és a Kuttyomfitty Társulat, a kárpátaljai Gál Natália, az erdélyi K. Kovács István és a vajdasági adai Jancsi bohóc bábszínháza is. Természetesen készülünk programokkal minden korosztály számára. Egy rövidke felsorolás talán ad ízelítőt abból, mi mindenre számíthatnak az érdeklődők, ha szeptember 30. és október 3. között ellátogatnak Felvidékre, a borsi Rákóczi-kastélyba. Zene, tánc, humor, színház: Bagossy Brothers Company, Berecz András, Credo, CT Project, Gyimesvölgye Férfikórus, Jóvilágvan, Nagy Feró és a Beatrice, Nagyvárad Táncegyüttes, No sugar, Peter’s pan, Phrenia Band, Rómeó Vérzik, Stéger Endre, Szomszédnéni Produkciós Iroda.

– A felsorolásból jól érzékelhető, hogy a Kárpát-medencét határokat átívelően átszövik ezek a kulturális kapcsolatok, amelyek nemcsak egymástól távol élő magyarokat, hanem különböző generációkat is összekötnek. Mi a szerepe ebben a hálószövésben a Magyarság Házának?

– Nem csupán a Kárpát-medence magyarsága között szőjük a szálakat, hanem a diaszpórában is jelen vagyunk kulturális programokkal.

– Mi minden az, amit eljuttatnak az anyaországtól távol élőkhöz?

– Néprajzosként is fontosnak tartom például a néptáncok visszatanítását kis falvakban, a népmesekincs gyűjtését, előadását, de a természettudományos ismeretek közreadását is.

– Nagyon tartalmas Facebook-oldalukat böngészve gyakran olyan települések neveitolvashatjuk a mesemondók, népdalénekesek, népzenészek, kézművesek videói felett, amelyekről még talán soha nem is hallottunk. Bele is borzongunk, meghatódunk, hogy őket is láthatjuk, hallhatjuk. De vajon hogyan kerülnek a kicsiny települések népművészei, zenészei az intézmény látókörébe? Mi a gyakoribb, hogy a saját településükön készül velük felvétel, vagy hogy eljutnak az anyaország valamelyik színpadára?

– A Magyarság Háza folyamatosan figyelemmel kíséri a külhoni magyar kultúra történéseit – ide értve az oktatást, a tudományt vagy akár a sportot és a gasztronómiát is, törekszünk jóval tágabban értelmezni a kultúra fogalmát a hétköznapokban szokásosnál, semmiképpen sem csak a különböző művészeti ágakat tekintve a kultúra körébe tartozónak. Rendszeresen keresnek meg bennünket előadók, előadói társulások – zenekarok, színházak –, szerzők, hogy szívesen dolgoznának együtt a Magyarság Házával.

– Melyek voltak az elmúlt tíz esztendő legemlékezetesebb és legnépszerűbb programjai?

– Hál’ Istennek sok emlékezetes pillanat, sok „leg” volt a Magyarság Háza eddigi életében. Ha csupán néhányat emelhetek ki ezek közül, akkor talán az első három helyre kívánkozik – időrendben – a Mi, magyarok című interaktív kiállításunk, ami 2014 őszén nyitotta meg a kapuit, és nyitvatartása alatt, 2017 közepéig százezernél több látogatót fogadott. A Mátyás király-emlékév során, 2018-ban közel százötven településre jutottunk el programjainkkal, és itt van harmadik „leg”-ként ez a két különös, a covid miatt tragédiákkal terhelt esztendő, 2020 és 2021, amikor a körülmények miatt szinte egyik napról a másikra kellett a megszokottról egy egészen más, a korábbitól merőben eltérő üzemmódra átállni.

Legfontosabb feladatunk volt, hogy a bajban se engedjük el partnereink kezét, továbbra is segítsük őket a szülőföldjükön való boldogulásban. A Magyarság Háza úgy döntött, megkéri őket, hogy a hozzánk, nekünk szánt produkcióikat rögzítsék videón – természetesen a mi támogatásunkkal –, amelyeket aztán a világhálón tettünk elérhetővé. A nemzeti összetartozás éve alkalmából, ami ugyancsak 2020-ra esett, átdolgozva eredeti terveinket, amelyek a személyes találkozásra alapozódtak, belefogtunk egy portréfilmsorozatba, amelyből idáig már közel ötven darab készült el, Ausztráliától Amerikáig, Afrikától Európáig.

A világ különböző részein élő magyarokat – cipészt, zenészt, slammert, színészt, orvost, írót, szépségkirálynőt, autószerelőt, táncost, informatikust, focicsapatot, rockzenekart és még sokféle más embert vagy éppen egy egész falut – mutatnak be a világ ugyancsak különböző részein élő filmes alkotók. De hirdettünk meghívásos drámapályázatot is, a művek mindegyikéből készült, illetve az egyikből éppen jelenleg is készül dramatizált filmváltozat.

– Tud-e valamilyen statisztikát mondani, hogy legyen elképzelésünk arról, összesen hány program zajlott le, és általuk hány embert mozdítottak meg?

– Az elmúlt tíz évben ezernél több program zajlott szerte a világban a Magyarság Háza szervezésében, amelyekre élőben közel háromszázezren voltak kíváncsiak, az online térben elérhető rendezvényeink tízmilliós nagyságrendben mozgatták meg a magyar kultúra iránt érdeklődőket, az interakciók száma meghaladta az egymilliót.

– Melyek a születésnapi programsorozat kiemelkedő rendezvényei?

– A borsi Rákóczi-kastélyban zajló négynapos kulturális fesztivál után az év végéig terjedő időszakban két újonnan készülő kiállításunk indul világkörüli útra. Az egyik tárlat tíz azonos geometriai formába sűrítve a Magyarság Háza történetét mutatja be képek, hangok, filmek, tárgyak kissé szokatlan, de nem öncélúan különleges módon történő térbe rendezésével.

A másik kiállítás a magyar diaszpóra képzőművészeinek alkotásaiból tár a közönség elé mintegy ötvenet. És végül a születésnapi programsorozat zárásaként decemberben gálaműsor keretében adjuk át először az idén alapított Magyarság Háza-díjat olyan alkotóknak, előadóknak – ez alkalommal összesen tizenkét embernek –, akik valamiképpen reprezentálják a Magyarság Háza sokszínű tevékenységét, a magyar kultúra határokon és földrészeken átívelő változatosságát. Bízunk abban, hogy ezzel a mostani alkalommal hagyományt teremtünk, és ezentúl minden évben átadhatjuk majd a Magyarság Háza-díjat.

– Úgy tudom, ünnepi kiadvány is készül a jeles alkalomra.

– A Magyarság Háza nagy képeskönyve több száz fotó és egyéb képi anyag – jellemzően plakátok, szórólapok, filmkockák – segítségével kalauzolja majd végig az érdeklődőket az intézmény elmúlt tíz évén. A könyvbemutatóra előreláthatólag november végén–december elején kerül sor, remélhetőleg klasszikus keretek között, élőben, közönség előtt. w

Kapcsolódó írásaink