Reneszánsz kori vadászat papíron és üvegen

Vadászat a reneszánsz idején című kamarakiállítással várja látogatóit a Szépművészeti Múzeum szombattól. Az Augustin Hirschvogel alkotásaiból álló tárlat kapcsolódik az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításhoz.

„A reneszánsz korában a vadászat nemcsak egy úri passzió volt, hanem a mindennapokat meghatározó tevékenység is. Sokkal jobban átszőtte a mindennapokat, mint ahogy ezt a mai világban tapasztaljuk. Ezt is pontosan és precízen rögzítik a rajzok, amelyek életképek, hiszen olyan pontos leírásai, szinte fényképei az adott vad elejtésének, ami nemcsak a vadászok számára ad ma is élményt, hanem mindannyiunk számára rendkívül sok információt hordoz” – mondta a kiállítás tegnapi megnyitóján Vigh Annamária.

A Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese kifejtette, hogy a művek a ruházatról, a természeti háttérről és azokról az eszközökről is szólnak, amelyekkel a vadászok dolgoztak. Mindez azért is érdekes, mert a puska megjelenését hosszú folyamat előzte meg. „Korábban az íjak vagy a számszeríjak használata, vagy egyszerűbb hálók és csapdák is elterjedtek. Emellett az alkotásokon láthatók azok az állatok is, amelyek örök segítői voltak és ma is azok az embernek: kutyák, lovak és egyéb olyan társak, akik elengedhetetlenek ebben a folyamatban” – tette hozzá Vigh Annamária.

A tárlat kurátora a megnyitón elmondta, hogy a rajzok eredetileg üvegablaktervként készültek. „Azért, hogy érzékeltessük ezt a funkciót, a kiállításon reprodukción mutatunk be nyolcat azok közül az üvegablakok közül, amelyek fennmaradtak. Összesen tizenöt ilyen ablakot ismerünk ma, de azt is tudjuk, hogy ennél sokkal több készült” – hangsúlyozta Bodnár Szilvia.

A szakértő ezt követően a képek keletkezéstörténetét osztotta meg a hallgatósággal. Kiderült, hogy a rajzok az 1530-as években készültek Nürnbergben, amely ekkor élte virágkorát. Bodnár Szilvia elmondta, hogy a fejlett kereskedelem és ipar a képzőművészet virágzását is magával hozta. Mivel ez a település volt a könyvnyomtatás egyik központja, így a szellemi élet központjává is vált Európában.

A kurátor kitért arra is, hogy Nürnbergben élt és dolgozott a német reneszánsz óriása, Albrecht Dürer, aki kortársa volt Augustin Hirschvogelnek.

A Hirschvogel család által akkoriban működtetett híres ablakfestő műhely az évtized első részében monumentális üvegablakokat készített templomok számára. A város életében 1525-ben azonban óriási változás következett be, mert a református vallás vált hivatalossá. Az üvegablakfestő műhely ekkor elveszítette a hatalmas ablakokra vonatkozó megbízásait, és kisebb méretű ablakokra, valamint világi témákra tértek át, például családi címereket készítettek, amelyek magánházakat és közösségi tereket díszítettek. Ilyen témaként választotta Augustin Hirschvogel is a vadászatot.

A kiállított rajzok a korszak legváltozatosabb vadászatábrázolásai: szarvasok, vadkanok, medvék, farkasok, rókák, nyulak, mókusok, foglyok és énekesmadarak elejtését vagy befogását mutatják be, míg bizonyos lapok témája a solymászat vagy a halászat.

A sorozat először látható teljességében. A művésznek körülbelül száz rajza ismert, amelyből ötvenhárom a Szépművészeti Múzeumban található. A kiállítás 2022. január 9-ig látogatható.