Kultúra

Veszélyeztetett kisebbség

Bizonyos irodalmi modernizációs irányzatok éppen a határon túli alkotók körében indultak el, nem az anyaországban – hangsúlyozta lapunknak Pusztay János Prima Primissima díjas professzor

Határtalan irodalom 3 címmel ma kezdődik az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó közös tudományos konferenciája. Az eszmecsere idei tematikájáról és előadóiról Pusztay János Prima Primissima díjas nyelvészprofesszort, a konferencia főszervezőjét kérdeztük, aki a pannon táj varázsáról is beszélt nekünk.

Veszélyeztetett kisebbség
Az irodalmi konferencia főszervezője színes programokat ígér
Fotó: Wikipedia

– Milyen okból indították el 2019-ben a Határtalan irodalom konferenciasorozatot?

– Finnugor nyelvészként – ami tudom, hogy hazánkban nem nagyon jó hívószó – a veszélyeztetett kisebbségekkel foglalkozom évtizedek óta. Ha nem is vagyok irodalmár, jelentek meg köteteim, műfordításaim. Fontos, hogy az emberben tudatosuljon, a magyar is veszélyeztetett kisebbség több országban, éppen ezért a határon túli magyar nyelv védelmében indítottam nyelvészeti programokat korábban is, ezekhez szorosan kapcsolódik a kultúra, az irodalom. A konferencia elindításával részint ez volt a célunk, részint az, hogy a határon túli irodalom megítélése ne jó vagy rossz indulatokon, téves képzeteken alapuljon, hanem a realitáson.

– Miért van erre szükség?

– Megítélésem szerint különböző vélemények vannak. Van, aki egyáltalán nem veszi figyelembe a határon túli magyar irodalmat, ha pedig igen, akkor sem biztos, hogy ugyanazzal a mércével méri, sokszor elnézőbb a szerzőkkel. Ugyanakkor nem biztos, hogy sokan tudják, bizonyos irodalmi modernizációs irányzatok éppen a határon túli alkotók körében indultak el, nem az anyaországban. Emiatt is célszerű, hogy hazai és határon túli alkotók, illetve kutatóik is egy asztalnál ülve vitathassanak meg irodalomelméleti és –történeti kérdéseket.

Remélhetőleg ez egy hosszú távú sorozat, ami kezd bejáratódni, még ha nagyon az elején vagyunk is – ráadásul tavaly nem tudtuk megrendezni, az előadásokat csak írásos formában tudtuk bekérni és kötetben megjelentetni. Fontos elmondanom, hogy az eszmecserét mindig az Anyanyelvápolók Szövetsége finanszírozza, a Magyar Napló Kiadó pedig a tanulmányok, előadások publikálásával támogat minket.

– Miből áll a bejáratás folyamata?

– A résztvevők jelentkezése egyelőre esetleges, ajánlás alapján történik, még nem mindig tudatos. Jó volna, ha később az lenne. Ugyanakkor örülök, hogy az első konferenciához képest negyven százalékkal nőtt a résztvevők száma – idén mintegy harminc előadásra számítunk.

– Idén mi lesz a meghatározó tematika?

– A program végül elég tarkára sikerült. Minden évben próbálunk adni egy vezérfonalat, hogy mi legyen az előadások fő témája, de eddig még sosem sikerült tökéletesen megvalósítani, követni, ennek ellenére mindig nagyon informatív a tanácskozás. Idén a kánon kérdésköre lenne a fő témánk a határon túli szerzők viszonylatában, hogy van-e egységes kánon, vagy érdemes-e külön kezelni a régiókat például.

Egy szekcióülést tudunk ennek a témának szentelni, Jánosi Zoltán, Árkossy István és Molnár Ildikó előadásával. De lesz olyan szekciónk, amelyben fontos információkat kaphatunk a PIM és a Petőfi Kulturális Ügynökség terveiről, tevékenységéről Pál-Lukács Zsófia, illetve Szentmártoni János előadásában, két fél napot foglalkozunk a határon túli magyar irodalom alkotóival és alkotásaival és így tovább.

– Miért éppen Badacsonyban rendezik a tanácskozást?

– Első alkalommal is itt tartottuk a konferenciát, és úgy gondoltuk, jó volna visszatérni, hogy ne mindig minden a fővárosban legyen. Mutassuk meg a vendégeknek, az egyre nagyobb számú érdeklődőnek, résztvevőnek a badacsonyi, a pannon táj varázsát. Azt a hangulatot szeretnénk közvetíteni, amit a hely sugároz.

A nyelvész szerint, bár Dsida Jenőről egyre többet tudunk, még mindig nem ismerjük őt eléggé
A nyelvész szerint, bár Dsida Jenőről egyre többet tudunk, még mindig nem ismerjük őt eléggé
Fotó: Wikipedia

– Ön mit vagy kit emelne ki a programból?

– Nehéz kérdés, hiszen a majdnem harminc előadásunk mind nagyon izgalmas lesz. Ha minden jól megy, velünk lesz a friss Kossuth-díjas Vári Fábián László, aki nem saját versekkel, hanem irodalomtörténeti előadással jelentkezik. Sok mindent említhetnék még, sok érdekesség lesz. Például egyre jobban, de még mindig nem eléggé ismerjük Dsida Jenőt. Most a Szombathelyre áttelepült Láng Gusztáv erdélyi magyar irodalomtörténész mutatja be legújabb monográfiáját, amely teljes áttekintést ad Dsida költészetéről.

Móritz László arról a Szente Imréről fog beszélni, akinek a Kalevala ötödik énekének teljes fordítását, valamint Szolzsenyicin Gulágját köszönhetjük. Kelemen Mária, a münc­heni magyar lektor a magyar irodalom német nyelvterületen való fogadtatását elemzi, Sárközy Péter pedig ugyanerről szól Olaszországban. Érdemes még megemlíteni Oberfrank Pál előadói estjét, amelynek anyagát Sulyok Vince 1956-ot megidéző verseiből állította össze az Oslóban élő Kovács katáng Ferenc. Mindegyik előadás lebilincselő lesz, minden előadó nagyon magas szinten műveli a maga területét.

Kapcsolódó írásaink