Kultúra
Kommunikáció a természet és az épített környezet közt
A jövő okosvárosaiba illő épület a Magyar Zene Háza – mondta Sou Fujimoto japán sztárépítész a Brain Baron

„Az építészet a kommunikáció a természet és az épített környezett között” – hangsúlyozta a világhírű japán építész, Sou Fujimoto a Brain Baron tegnap. A Liget Budapest Projekt részeként épülő és év végére elkészülő Magyar Zene Háza neves tervezője a Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára című panelbeszélgetésben – egyenesen Tokióból, online – vallott filozófiájáról.
A világ egyik legkiemelkedőbbnek tartott és számos díjjal elismert építésze mellett Lasma Ivaska, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Igazgatója, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is részt vett az eszmecserén. amelyet személyesen a Millenáris parkban, online pedig a Brain Bar YouTube-csatornáján követhettek figyelemmel az érdeklődők a világ minden tájáról.
Sou Fujimoto tervezői inspirációról mesélve elmondta, hogy számára a legfontosabb ihletforrás maga a természet, illetve küldetésének érzi, hogy összhangot teremtsen alkotásaival a mesterséges és a természetes dolgok között, elmossa közöttük a sokszor rendkívül éles határvonalat. Mint kiemelte, ezt a filozófiát igyekezett teljesen átültetni a Városligetbe tervezett épületénél is annak érdekében, hogy a Magyar Zene Háza tökéletesen illeszkedjen és belesimuljon a parkba.
A házat úgy tervezte meg, hogy a lombkoronaszint alatt bújjon meg, homlokzata pedig gyakorlatilag teljesen áttetsző maradjon, a házat körülölelő hatalmas üvegfalakkal. „Ennek köszönhetően a látogatónak olyan érzése van az épületbe lépve, mintha még mindig a parkban sétálna, a lombok alatt hallgatná kedvenc együttesét, míg messziről szemlélve az épületet olyan, mintha a föld felett lebegne a gyönyörűen ívelt tetőrendszere” – magyarázta. Hozzátette: nem véletlenül nevezte el a Magyar Zene Házára benyújtott pályázatát a Zene Erdejének (Forest of Music).

Fujimoto a tervező felelősségéről is beszélt, hogy az általa megálmodott épülettel az emberek életét jobbá tegye, valamint ne terhelje túl felesleges technológiai megoldásokkal. Hangsúlyozta: sokszor a kevesebb több. Úgy fogalmazott, a Magyar Zene Háza letisztultságával, átgondoltságával és látogatóorientáltságával minden négyzetméterében ezt a filozófiát tükrözi. „Ugyanakkor az energiahatékonyság tekintetében nem kötöttünk kompromisszumot, minden rendelkezésre álló okosmegoldást bevetettünk annak érdekében, hogy a ház klímabarát módon minimális kibocsátással rendelkezzen” – nyomatékosította.
A többi résztvevővel a Városligetnél tágabb kontextusban is beszélgettek az okosváros-fejlesztésekről. Lasma Ivaska, a MOME innovációs igazgatója megjegyezte, hogy az okosváros szó ugyan egy mainak tűnő, trendi fogalom, de ez tévhit, hiszen például a csatornarendszer feltalálása is okos megoldásnak számított anno. Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a tömegközlekedés elektromos alapokra helyezéséről beszélt, elmondta, csaknem negyven villanybuszt tesztelnek jelenleg is az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti helyszínein.
Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is a közlekedésből származó kibocsátás visszaszorítását hozta fel, valamint azt említette, hogy az okosvárosok elsősorban nem a high-tech megoldások felé fordulást jelentik, hanem a meglévő technológiák minél szélesebb körű alkalmazását.
A panel záró részében a közönség kérdésére válaszolva Fujimoto elárulta, amíg tehette, rendszeresen utazott Budapestre személyesen ellenőrizni a Magyar Zene Háza munkafolyamatait, és nagyon megkedvelte a Városligetet, illetve Budapestet. A magyar fővárossal kapcsolatban úgy fogalmazott: sikerült megőriznie hangulatában, építészetében rendkívül gazdag történelmét, mégis emberi léptékűnek és élhetőnek maradnia.