Kultúra

Kommunikáció a természet és az épített környezet közt

A jövő okosvárosaiba illő épület a Magyar Zene Háza – mondta Sou Fujimoto japán sztárépítész a Brain Baron

A magyar jövőfesztivál, a Brain Bar idei kiadásának okosvárosokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésébe tegnap videóhíváson keresztül kapcsolódott be Sou Fujimoto japán sztárépítész, az év végére elkészülő Magyar Zene Háza tervezője.

Kommunikáció a természet és az épített környezet közt
Elmosni a mesterséges és természetes dolgok közti határt: Fujimoto filozófiáját tükrözi a ház organikus mivolta
Fotó: Városliget Zrt.

„Az építészet a kommunikáció a természet és az épített környezett között” – hangsúlyozta a világhírű japán építész, Sou Fujimoto a Brain Baron tegnap. A Liget Budapest Projekt részeként épülő és év végére elkészülő Magyar Zene Háza neves tervezője a Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára című panelbeszélgetésben – egyenesen Tokióból, online – vallott filozófiájáról.

A világ egyik legkiemelkedőbbnek tartott és számos díjjal elismert építésze mellett Lasma Ivaska, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Igazgatója, Steiner Attila, az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is részt vett az eszmecserén. amelyet személyesen a Millenáris parkban, online pedig a Brain Bar YouTube-csatornáján követhettek figyelemmel az érdeklődők a világ minden tájáról.

Sou Fujimoto tervezői inspirá­cióról mesélve elmondta, hogy számára a legfontosabb ihletforrás maga a természet, illetve küldeté­sének érzi, hogy összhangot teremtsen alkotásaival a mesterséges és a természetes dolgok között, elmossa közöttük a sokszor rendkívül éles határvonalat. Mint kiemelte, ezt a filozófiát igyekezett teljesen átültetni a Városligetbe tervezett épületénél is annak érdekében, hogy a Magyar Zene Háza tökéletesen illeszkedjen és belesimuljon a parkba.

A házat úgy tervezte meg, hogy a lombkoronaszint alatt bújjon meg, homlokzata pedig gyakorlatilag teljesen áttetsző maradjon, a házat körülölelő hatalmas üvegfalakkal. „Ennek köszönhetően a látogatónak olyan érzése van az épületbe lépve, mintha még mindig a parkban sétálna, a lombok alatt hallgatná kedvenc együttesét, míg messziről szemlélve az épületet olyan, mintha a föld felett lebegne a gyönyö­rűen ívelt tetőrendszere” – magyarázta. Hozzátette: nem véletlenül nevezte el a Magyar Zene Házára benyújtott pályázatát a Zene Erdejének (Forest of Music).

A világhírű tervező, amíg tehette, rendszeresen jött Budapestre
A világhírű tervező, amíg tehette, rendszeresen jött Budapestre
Fotó: Városliget Zrt.

Fujimoto a tervező felelősségéről is beszélt, hogy az általa megálmodott épülettel az emberek életét jobbá tegye, valamint ne terhelje túl felesleges technológiai megoldásokkal. Hangsúlyozta: sokszor a kevesebb több. Úgy fogalmazott, a Magyar Zene Háza letisztultságával, átgondoltságával és látoga­tóorientáltságával minden négyzetméterében ezt a filozófiát tükrözi. „Ugyanakkor az energiahatékonyság tekintetében nem kötöttünk kompromisszumot, minden rendelkezésre álló okosmegoldást bevetettünk annak érdekében, hogy a ház klímabarát módon minimális kibocsátással rendelkezzen” – nyomatékosította.

A többi résztvevővel a Városligetnél tágabb kontextusban is beszélgettek az okosváros-fejlesztésekről. Lasma Ivaska, a MOME innovációs igazgatója megjegyezte, hogy az okosváros szó ugyan egy mainak tűnő, trendi fogalom, de ez tévhit, hiszen például a csatornarendszer feltalálása is okos megoldásnak számított anno. Stei­ner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a tömegközlekedés elektromos alapokra helyezéséről beszélt, elmondta, csaknem negyven villany­buszt tesztelnek jelenleg is az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti helyszínein.

Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is a közlekedésből származó kibocsátás visszaszorítását hozta fel, valamint azt említette, hogy az okosvárosok elsősorban nem a high-tech megoldások felé fordulást jelentik, hanem a meglévő technológiák minél szélesebb körű alkalmazását.

A panel záró részében a közönség kérdésére válaszolva Fujimoto elárulta, amíg tehette, rendszeresen utazott Budapestre személyesen ellenőrizni a Magyar Zene Háza munkafolyamatait, és nagyon megkedvelte a Városligetet, illetve Budapestet. A magyar fővárossal kapcsolatban úgy fogalmazott: sikerült megőriznie hangulatában, építészetében rendkívül gazdag történelmét, mégis emberi léptékűnek és élhetőnek maradnia. 

Kapcsolódó írásaink