Kultúra

A ghánai szemétteleptől Verespatakig

Az Uránia mozi szeptembertől októberig vetített minisorozata fontos ökológiai kérdéseket feszeget, és azt vizsgálja, milyen viszonyban áll az ember a környezettel

Az egész emberiség számára kulcsfontosságú ökológiai kérdéseket feszeget az Uránia mozi Az ember földje(?) című, nyolc műből álló sorozata.

A ghánai szemétteleptől Verespatakig
Az elektronikushulladék-lerakó területén hatezer ember él és dolgozik
Fotó: Blackbox Film

Ma vetítik az Urániában az első részét annak a nyolc epizódból álló minisorozatnak, amelynek témája az ember és a környezet viszonya. A mozi tájékoztatása szerint az október végéig tartó Az ember földje(?) című sorozat alkotásai Verespataktól Velencéig, illetve Kenyától a Karib-tengerig a Föld különböző szegleteibe kalauzolják a nézőket, közben sorsdöntő ökológiai kérdéseket feszegetnek.

A fesztivál nyitófilmje, Marc Bauder Akik voltunk című filmesszéje az idei Berlinalén mutatkozott be, és most először lesz látható magyar moziban. A film a bolygó jelenlegi állapotának vizsgálata mellett egy lehetséges, reményteljes jövőkép felvázolására vállalkozik.

Nikolaus Geyrhalter számos fesztiválon díjazott, Föld című 2019-es filmje a világ legnagyobb földmunkáinak nyomába ered, és bemutatja, hogyan próbálja az ember a saját képére formálni a bolygót.

Stábja olyan helyszínekre viszi el a nézőket, ahol az emberi tevékenység jelentős mértékben beavatkozott a természetbe: Kaliforniába, ahol hegyeket bontanak el, hogy építési területet nyerjenek, a Brenner-hágóhoz, ahol alagutat vájnak az Alpokba. Nyomon követjük a munkálatokat egy külszíni bányában Magyarországon, egy márvány kőfejtőben Olaszországban, egy rézbányában Spanyolországban, a wolfenbütteli sóbányában, ahol radioaktív hulladékot tárolnak, és egy kátrányos homokkal borított területen Kanadában.

Egyéni sorsokon keresztül szembesíti a közönséget a világ ökológiai egyensúlyának megbillenésével A klímaváltozás menekültjei című 2020-as dokumentumfilm, amelyben egy indiai, egy kenyai és egy, a Karib-térségben élő nő kényszerül feladni otthonát a megváltozott éghajlati viszonyok miatt.

Az Üdvözöljük Szodomában című 2018-as alkotás Ghánába, a világ legnagyobb elektronikushulladék-lerakójába kalauzolja a nézőket. Mintegy 6000 nő, férfi és gyerek él és dolgozik itt. Évente 250 ezer tonna leselejtezett számítógép, okostelefon, klímaberendezés és egyéb eszköz érkezik ide illegálisan az elektronizált és digitalizált távoli világból. Bemutatják továbbá a Velence-szindróma című filmet is, amely az Adria ékkövének tartott város kevésbé ismert valóságát mutatja be.

Három magyar alkotás is szerepel a sorozatban, ezeket a rendezők jelenlétében, beszélgetés kíséretében vetítik. Vitézy László 1982-es Vörös földje egy bauxitbánya nyitásának keserű története, amely a korabeli társadalmi visszásságokat is bemutatja valós események alapján. Kocsis Tibor 2004-es Új Eldorádója a romániai Verespatakon tervezett, környezet- és örökségromboló aranybánya nyitását követi nyomon.

Október 25-én, a sorozat zárónapján vetítik Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado A Föld sója című produkcióját, kísérőfilmként pedig Radisics Milán The Art of Pollution című rövidfilmje lesz látható.   

Az ember földje(?) sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. A részletes program az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán olvasható.

Kapcsolódó írásaink

A pengesapkások mindent visznek

ĀAz első világháború utáni évek Angliájának gengsztervilágát és ír problémáját dolgozza fel a számtalan díjjal elismert televíziós történelmi sorozat