Kultúra

Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában

Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér holnaptól a hónap végéig ingyenesen látogatható.

Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában
Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Holnap nyílik meg a teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-terem a látogatók előtt a Budavári Palotában. A helyszínen tartott sajtóeseményen Gulyás Gergely tegnap elmondta: „Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után, ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek.„

A miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai – Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat és a Neuschlosz-testvérek – vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.

Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek - mondta Gulyás Gergely
Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek - mondta Gulyás Gergely
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos felidézte: az 1902-ben elkészült Szent István-terem – a déli összekötő szárny részeként – a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista időszakban pedig a terem helyreállítására esély sem volt. A kormánybiztos hangsúlyozta: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével.

„Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására” – fűzte hozzá a kormánybiztos.

A belső tér román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Rostás Péter a Kiscelli Múzeum Munkatársa a Szent István-terem múltjának, jelenének kiváló ismerője a helyszínen elmondta: 2001-ben merült fel a rekonstruálás gondolata, amikor 1967 után először rendezett tárlatot az újkori palota történetéről a Budapesti Történeti Múzeum.

„Erről a teremről áll a legtöbb információ, dokumentum a rendelkezésünkre, rengeteg jó minőségű fotó, tervek, részlettervek, látványtervek és megmaradt darabok, mint például a kandalló csempéinek vagy a falbetétek csempéinek másodpéldányai, és a mennyezetgerendák közötti kerámiabetétek másodpéldányai„ - tette hozzá a művészeti szakértő.

A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható
A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A tájékoztatón elhangzott, hogy megmaradt az Iparművészeti Múzeumban a falkárpit egy darabja, ami nem volt a teremben, nem szívta ki a nap, és így az nagyon jól mutatja az eredeti színeket, amelyeket rekonstruálni kellett. Emellett szintén megmaradt a függönykompozíciónak a terem felé eső egyik rátétsálja az Iparművészeti Múzeumban, ami kulcsmomentum volt ahhoz, hogy a szakértők tudják, mit látnak pontosan ezeken a fekete-fehér fotókon.

Egykor Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, az ország legnagyobb kandallója. Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készítették el az eredeti alkotás hű mását szintén Pécsett.

A terem falait a Roskovics Ignác festőművész képei alapján készített Zsolnay-pirogránit kerámiaképei díszítik, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja is megjelenik a teremben. A terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött Roskovics festményei alapján készült szupraportképek láthatóak. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti.

Az újjászületett Szent István-teremhez kapcsolódó installáció, Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész alkotása a sajtónyilvános bejárás napján a Budavári Palotában
Az újjászületett Szent István-teremhez kapcsolódó installáció, Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész alkotása a sajtónyilvános bejárás napján a Budavári Palotában
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A Szent István-terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz-fivérek gyárában készült. Most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma. Az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A mennyezet gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.

A helyiség világításához több évnyi tervezés és formába öntés után három különleges, egyenként százötven kilogramm súlyú csillár is felkerült a mennyezetre. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek, alig néhány minta és archív fotó maradt fenn, melyek alapján a szakemberek rekonstruálták a világítótestek makettjeit, a díszítő üveg-, drágakő- és fémelemeket. A terem különleges megvilágítását az összesen kilencvenkét darab, úgynevezett Szent István-izzó másolata biztosítja. A végleges formába öntött csillárok és falikarok minden eleme megegyezik az eredetivel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is megfelelnek.

A Szent István-terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja
A Szent István-terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A sajtótájékoztatón Angyal Tibor építész, a terem újratervezője bűnügyi példával igyekezett megvilágítani, hogyan történt a rekonstrukció.

„Ez egy olyan furcsa épület, mintha a kis koboldok a Szent István-terem faragványait összevissza szétszórták volna mindenhova, mindegyik más szerepbe került, ezen felül vannak olyan tervek, amelyeket más koboldok készítettek, valószínűleg megtévesztésül, ami úgy néz ki, mintha az lenne a hiteles, de valójában ha az ember megnézi, számos helyen eltér a ténylegesen megvalósult teremtől. A kedvenc bűnügyi szállóigém, hogy az üldözöttnek ezer útja is akad, az üldözőnek viszont csak egy, a helyes nyom, ezt a helyes nyomot kellett megtalálni mindenféle nehezítő tényezők között is, és összelegózni ezt a termet” – mondta a sajtótájékoztatón az építész.

Egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a teremhez a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén. Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet nagyjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot.

Kapcsolódó írásaink