Kultúra
Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában
Holnap nyílik meg a teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-terem a látogatók előtt a Budavári Palotában. A helyszínen tartott sajtóeseményen Gulyás Gergely tegnap elmondta: „Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után, ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek.„
A miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai – Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat és a Neuschlosz-testvérek – vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos felidézte: az 1902-ben elkészült Szent István-terem – a déli összekötő szárny részeként – a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista időszakban pedig a terem helyreállítására esély sem volt. A kormánybiztos hangsúlyozta: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével.
„Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására” – fűzte hozzá a kormánybiztos.
A belső tér román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Rostás Péter a Kiscelli Múzeum Munkatársa a Szent István-terem múltjának, jelenének kiváló ismerője a helyszínen elmondta: 2001-ben merült fel a rekonstruálás gondolata, amikor 1967 után először rendezett tárlatot az újkori palota történetéről a Budapesti Történeti Múzeum.
„Erről a teremről áll a legtöbb információ, dokumentum a rendelkezésünkre, rengeteg jó minőségű fotó, tervek, részlettervek, látványtervek és megmaradt darabok, mint például a kandalló csempéinek vagy a falbetétek csempéinek másodpéldányai, és a mennyezetgerendák közötti kerámiabetétek másodpéldányai„ - tette hozzá a művészeti szakértő.
A tájékoztatón elhangzott, hogy megmaradt az Iparművészeti Múzeumban a falkárpit egy darabja, ami nem volt a teremben, nem szívta ki a nap, és így az nagyon jól mutatja az eredeti színeket, amelyeket rekonstruálni kellett. Emellett szintén megmaradt a függönykompozíciónak a terem felé eső egyik rátétsálja az Iparművészeti Múzeumban, ami kulcsmomentum volt ahhoz, hogy a szakértők tudják, mit látnak pontosan ezeken a fekete-fehér fotókon.
Egykor Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, az ország legnagyobb kandallója. Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készítették el az eredeti alkotás hű mását szintén Pécsett.
A terem falait a Roskovics Ignác festőművész képei alapján készített Zsolnay-pirogránit kerámiaképei díszítik, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja is megjelenik a teremben. A terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött Roskovics festményei alapján készült szupraportképek láthatóak. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti.
A Szent István-terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz-fivérek gyárában készült. Most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma. Az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A mennyezet gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.
A helyiség világításához több évnyi tervezés és formába öntés után három különleges, egyenként százötven kilogramm súlyú csillár is felkerült a mennyezetre. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek, alig néhány minta és archív fotó maradt fenn, melyek alapján a szakemberek rekonstruálták a világítótestek makettjeit, a díszítő üveg-, drágakő- és fémelemeket. A terem különleges megvilágítását az összesen kilencvenkét darab, úgynevezett Szent István-izzó másolata biztosítja. A végleges formába öntött csillárok és falikarok minden eleme megegyezik az eredetivel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is megfelelnek.
A sajtótájékoztatón Angyal Tibor építész, a terem újratervezője bűnügyi példával igyekezett megvilágítani, hogyan történt a rekonstrukció.
„Ez egy olyan furcsa épület, mintha a kis koboldok a Szent István-terem faragványait összevissza szétszórták volna mindenhova, mindegyik más szerepbe került, ezen felül vannak olyan tervek, amelyeket más koboldok készítettek, valószínűleg megtévesztésül, ami úgy néz ki, mintha az lenne a hiteles, de valójában ha az ember megnézi, számos helyen eltér a ténylegesen megvalósult teremtől. A kedvenc bűnügyi szállóigém, hogy az üldözöttnek ezer útja is akad, az üldözőnek viszont csak egy, a helyes nyom, ezt a helyes nyomot kellett megtalálni mindenféle nehezítő tényezők között is, és összelegózni ezt a termet” – mondta a sajtótájékoztatón az építész.
Egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a teremhez a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén. Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet nagyjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot.
