Kultúra

Közép-európai írók Budapesten

A Visegrádi Irodalmi Ösztöndíj nemcsak az alkotók kreatív energiáinak kiteljesedését szorgalmazza, hanem a kulturális kapcsolatépítésben is segíti a szerzőket

A napokban tartották Budapesten a hathetes Visegrádi Irodalmi Ösztöndíj Program (Visegrad Literary Residency Program) záróeseményét. A felolvasást rövid kerek­asztal-beszélgetés előzte meg.

Közép-európai írók Budapesten
Budapesten inspirálódtak, és magyar fordítóikkal találkoztak a V4 irodalmi ösztöndíjasok
Fotó: MH/Katona László

A Visegrádi Irodalmi Ösztöndíj Programot 2012-ben hívták életre, hogy inspirációt, műhelymunkát és egyéb, határokon átívelő lehetőségeket biztosítsanak a régió tehetségeinek. Minden évben négy városba lehet pályázni: Budapestre, Krakkóba, Pozsonyba és Prágába. Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai fogadják minden évben a Budapestre érkező ösztöndíjasokat.

Az ösztöndíj nemcsak az alkotók kreatív energiáinak kiteljesedését szorgalmazza, hanem a kapcsolatépítésben is segít: a „rezidensek” mások mellett fordítókkal is találkozhattak itt-tartózkodásuk alatt. Az idei hathetes Visegrádi Irodalmi Ösztöndíj Program felolvasóesttel és kerekasztal-beszélgetéssel zárult Budapesten, a Massolit Books & Caféban.  

A kerekasztal-beszélgetést Magyari Anna moderálta. A V4 országaiban kiírt irodalmi ösztöndíjpályázat idei magyar nyertese Petneki Noémi lett, aki Magdalena Grzebałkowska lengyel újságíró 1945. Háború és béke című munkáját fordította. A könyv azt a szomorú tényt bontja ki személyes történeteken keresztül, hogy a második világháború lezárása nem jelentette egyben a civilek kínjainak végét is. A kötet hétköznapi emberek, lengyelek, németek, zsidók, ukránok és mások túléléséről szól, akik traumáikat cipelve nekiálltak a romok eltakarításának és az újjáépítésnek. Petneki Noémi az esten arról beszélt, hogy izgalmas nyelvi kihívásokat jelentett számára a fordítás, mert érzékeltetni szerette volna az elbeszélők régies szófordulatait és tájszólását, emellett a könyvben illusztrációként használt 1945-ös hirdetések hangulatának megőrzésére is törekedett.

Szlovákiából Pavel Rankov érkezett, aki úgy fogalmazott, a visegrádi négyek számára nem a politikai közösségről, hanem a kulturális együttműködésről szól. Budapest közel áll a szívéhez, amikor a város utcáit járja, nem érzi azt, hogy idegen helyen lenne, sokkal inkább egy ismerős vidéken, ahol a körülötte lévők más nyelven beszélnek. Az esten A klinika című novelláját olvasta fel szlovákul, a közönség pedig Vályi Horváth Erika fordításában ismerhette meg az elbeszélést. A szerző elmondta, hogy a novella egy fajta válasz arra a szlovák trendre, hogy a kortárs irodalom művelői egyre gyakrabban teszik meg a történet főszereplőjét elbeszélőnek. Erre a jelenségre szeretett volna reagálni úgy, hogy ő mint író a műben csaknem láthatatlan.

Maciej Topolski Lengyelország ösztöndíjasaként érkezett hazánkba. Elmondása szerint otthonára emlékezteti Magyarország, a két kultúrát nagyon hasonlónak látja. A felolvasóesten A pornográfia (Kellerman Viktória fordítása) című, kritikus szemmel megírt, fikcióval kiegészített munkájából olvasott fel részleteket.

Vojtěch Němec cseh ösztöndíjas munkái­nak homlokterében olyan univerzális kérdések állnak, amelyekkel minden embernek meg kell küzdenie. Az esten Nekropotence című írását olvasta fel, Svoboda Róbert magyar változatában.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom