Kultúra

Elérhetővé válik Babits Mihály levelezése

A kéziratokat és a többi dokumentumot felesége őrizte meg, hosszú hányódás után jutottak az állam birtokába

Páratlan hagyaték válik elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár online tartalomszolgáltatásában: a kézirattár irodalomtörténeti forrásanyagai a 19–20. századi magyar irodalom alkotóitól. Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie levélhagyatékát publikálják a költő 1941. augusztus 4.-ei halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából.

Elérhetővé válik Babits Mihály levelezése
Török Sophie tudatosan gyűjtött minden dokumentumot az utókornak. A háború alatt egy ideig Móricz Zsigmondnál is rejtőztek a levelek
Fotó: OSZK

Babits halálának nyolcvanadik évfordulójára indul el a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, amely a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes körű feldolgozására és a 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az Országos Széchényi Könyvtár (OSzK). Az anyag elérhető a Copia.oszk.huoldalon.

Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alapvető kéziratait őrzi, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is – emlékeztet a könyvtár lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta.

Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a levelezést, és megtanult fényképezni, több ezer felvételt készített életükről, barátaikról. A Babits-fond utóélete meglehetősen hányatott volt, Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el, de a front közeledtével elszállíttatta, később bankszéfben, Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, és az Akadémia pincéjében is járt az anyag, amit végül Keresztury Dezső, az OSzK főosztályvezetője mentett meg, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy Babits személye persona non grata ugyan a kulturális kormányzat szemében, de az ő közbenjárására hajlandó megvásárolni a hagyatékot a nemzeti könyvtár részére.

A kritikai kiadás a hatvanas években jelent meg, majd napvilágot láttak a Babits-levelek is, amelyek címzettjei Osvát Ernő, Gellért Aladár, Schöpflin Gyula, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula. A levelek nagy része azonban máig kiadatlan.

Török Sophie tudatosan gyűjtött minden dokumentumot az utókornak. A háború alatt egy ideig Móricz Zsigmondnál is rejtőztek a levelek
Fotó: OSZK

A nemzeti bibliotéka most induló digitális szolgáltatása a filológiai munka előrehaladását kívánja megalapozni, egyben folyamatosan hozzáférhetővé teszi a kéziratokat az érdeklődő közönségnek is.

Kapcsolódó írásaink