Kultúra
A lengyel honvédő hősökről
A sportolókból, túravezetőkből és gurálokból álló csapat az emigráns kormányt és a hazai ellenállási mozgalom tagjait kötötte össze a háború alatt
A Tátrát ma leginkább lenyűgöző túraútvonalairól, varázslatos sípályáiról és barátságos melegedőiről ismerjük. Egykor a hegyeket átszövő ösvények, csúcsos tetők, meredek lejtők, és hideg patakok néma tanúi voltak annak a bátorságnak és hősiességnek, amelyet egy csapatnyi hazaszerető ember tanúsított a második világháború idején.
Az elszánt védekezés ellenére Lengyelországot 1939-ben a hitleri Német Birodalom, a sztálini Szovjetunió és egy kisebb, németbarát szlovák katonai kontingens megszállta. A lengyelek válaszlépésként földalatti államot szerveztek, Nyugaton pedig az emigráns kormány és hadsereg harcolt a megszállók ellen.
Az ország és a külföldön működő ellenállás közötti kapcsolattartás azonban nem volt könnyű feladat, ki kellett cselezni a német megszállókat és a kémhálózatot. A lengyelek önkénteseket toboroztak, hogy parancsokat, pénzt, mikrofilmeket és a német, illetve szovjet megszállók lengyelországi tevékenységéről szóló beszámolókat vigyenek el az ellenállókhoz. Emellett segítettek Magyarországra jutni azoknak a letartóztatással fenyegetett civileknek, valamint lengyel tiszteknek és közkatonáknak is, akik a Nyugaton szerveződő lengyel hadsereg soraiban akarták folytatni a harcot.
Akik erre a viszontagságokkal teli útra léptek, az életükkel játszottak, a zord körülmények között csak azok élhettek túl, akik jól ismerték a hegyet: sportolók, túravezetők és a helyi lakosok, a gurálok segítették a harcot. Az ő hősiességüknek állít emléket a budapesti Lengyel Intézet ingyenesen látogatható A tátrai futárok nyomdokain című kiállítása, amelyet egy látványos rövidfilmmel egészítettek ki.
Az intézetbe lépve a látogató rögtön szembetalálja magát azokkal az archív fotókkal, amelyekkel az intézmény a bátrak előtt tiszteleg. Az egyik képen a futárszolgálat egyik vezéralakja, Jan Marusarz áll a hegy oldalában, tekintetében elszántság tükröződik, kezével az oldalán átvetett vastag hegymászókötélbe kapaszkodik.
A síbajnok a második világháború kezdetén csatlakozott a tátrai futárokhoz, és mint a budapesti lengyel katonai attasé személyes futára, titkos katonai információkat szállított. A tárlaton feltűnnek testvérei, Helena és Stanisław is, akiket a Gestapo később elfogott és megkínzott.
Az intézet azt az ikonikus fotót állította ki a síugrópályák tervezésével és építésével is foglalkozó Stanisławról, amelyen fa sílécei mellett áll, karba tett kézzel, a háttérben pedig havas hegycsúcsok merednek az ég felé. A tárlaton van egy másik felvétel is, amelyen síugrás közben látható. A férfit letartóztatták, elítélték, majd börtönbe zárták, de második emeleti cellájából kiugorva sikerült megszöknie.
A szemcsés képen is átragyog Helena sugárzó szépsége, aki a háborúban tanúsított elszántsága miatt valódi női példakép. Már az első pillanatban bekapcsolódott az ellenállásba, a Zakopane–Budapest útvonalon teljesített futárszolgálatot. Helenát később elfogták és megkínozták, mégsem árult el semmit az ellenállásról. A tarnówi siralomházba vitték, majd 1941. szeptember 12-én Podgórska Wolában agyonlőtték.
A tárlaton Wanda Modlibowskát is megismerhetjük közelebbről, aki amellett, hogy futár volt, pilótaként alhadnagyi rangban is szolgált. Bár őt is elfogták és megkínozták, túlélte a háborút, és nyolcvankilenc éves korában érte a halál 2001-ben. A kiállításon többet megtudhatunk a legendás parancsnokról, Wacław Felczakról, a híres tátrai hegyi vezetőről, Józef Krzeptowskiról, Jan és Stanisław Kula sportolókról és a gurál származású Rudolf Samardakról is.
A tárlathoz a kiállító a Tátra Múzeumból, a lengyel Nemzeti Digitális Archívumból és különböző magángyűjteményekből kapta a képeket, amelyeket magyarázó szövegek kíséretében az Instytutpolski.pl/budapest/ oldalon is közzétettek.
A gyűjtemény mellett a kiállításhoz kapcsolódó, a futárszolgálat történetét összefoglaló rövidfilmet is meg lehet nézni, amely a Lengyel Intézet Youtube-csatornáján is megtekinthető.
A tárlat A tátrai futárok nyomdokain programhoz kapcsolódik, amely egy túrán elevenítette fel a második világháború idején szolgálatot teljesítő önkéntesek emlékét. A projekt ötletgazdája és főszervezője a Történelmi Társaság Egyesület „Radosław Alakulata”. Az egyesület tagjai június 16-án kezdték meg útjukat Varsóból, majd Zakopánén keresztül Podbanszkót és Kassát érintve érték el úti céljukat, Budapestet. A Nagymező utcai kiállítóteremben látható kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg.
