Középpontban a hegedű

– Hetedik éve rendezik a fesztivált, milyen célból hívták életre?

– Első alkalommal 2015 nyarán szerveztük meg, egy nagyobb projekt részeként. Akkoriban készült el névadónk, Auer Lipót életéről egy hetvenperces tévéfilm, amely a teljes pályáját felöleli, kiadtuk az életrajzát is, de úgy éreztük, tovább kell lépnünk: fenn kell tartanunk a szélesebb közönség tudatában is a nevét, ki kell hangsúlyozni azt a szakmai körökben köztudott tényt, hogy az orosz hegedűiskola megalapítója veszprémi volt. A fesztivállal azt szeretnénk elérni, hogy mi, magyarok legyünk büszkék rá, és tudatosítsuk ezt a nagyvilág számára is, azokon a művészeken keresztül, akiket meghívunk, idehozunk Auer szülővárosába. Ennyi év után boldogan mondhatom, hogy megy a híre a fesztiválnak, és komoly elismerésnek örvend.

– Mit érdemes a laikusnak tudnia Auer Lipótról?

– Az orosz hegedűiskola megalapítója és sikerre vivője, aki Szentpétervárott több mint ötven évig vezette a konzervatóriumban a hegedűoktatást, 1845-ben született Veszprémben. Pár évtized alatt lett a cár udvari szólóhegedűse, nemesi rangra emelt államtanácsos, az Orosz Zenei Társaság igazgató-karmestere. Kitüntetésekkel halmozták el a Meiningeni Kereszttől a francia Becsületrenden át a Szent Vlagyimir-érdemrendig.

Auer alapozta meg és dolgozta ki azt a metódust, amelyet ma a világ „orosz hegedűiskola” néven ismer és csodál, az összes jelentős orosz hegedűművész Auer-tanítványnak tartja magát, hiszen az ő pedagógiája száll tanárról diákra, több mint száz éve már. Az oroszországi forradalom után az Egyesült Államokba költözött, ahol a világ első számú művészeti iskolája, a New York-i Juilliard professzora lett, és még nyolcvanévesen is koncertezett a Carnegie Hallban. Élete végéig magyarnak vallotta magát, mint mondta „minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el”.

– Milyen irányvonalak mentén állt össze az idei fesztiválprogram?

– Auer neve kötelez, és a léc nagyon magasan van: ügyelünk arra, hogy csak elsőrangú művészeket hívjunk meg. Alapvetően hegedűfesztiválnak indultunk, a hangszert különböző műfajokban – kamarazene, versenymű – bemutatva. Azóta megnéztük, milyen szerepet tölt be a népzenében, a dzsessz világában, és hosszabb távra előre gondolkodva rájöttünk, lehet, hogy beszűkíti a rendezvény jövőjét, ha csak a klasszikus zenére fókuszálunk, ezért színesebb, változatosabb, gazdagabb kínálattal készülünk.

– Hogyan élték meg a pandémiás időszakot?

– A szervezés nehézségeiről nem szívesen beszélek, nem szeretnék olyan lenni, mint egy rossz háziasszony, aki az előkészület nehézségeit emlegeti az ünnepi asztalnál. Inkább azt hangsúlyoznám, hogy minden probléma ellenére sikerült eredeti terveink alapján összeállítani a programot.

– Mit emelne ki belőle?

– Idén Baráti Kristóf az egyik fő meghívottunk, a mai magyar zenei élet kiválósága, akivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk nemcsak a Mendelssohn Kamarazenekar révén, de én személyesen is, hiszen két éve együtt indítottunk hegedűfőtárgy-osztályt a Zeneakadémián. Ő Würtz Klárával ad egy gyönyörű szonátaestet. Külföldi meghívottként itt lesz a Barokksolistene együttes, akik a 17. századi angol kocsmák hangulatát varázsolják elénk a régizene eszközeivel.

Megmutatják, abban az időben hogyan mulattak az emberek, játszanak Purcellt, de skandináv népzenét, angol tengerészdalokat: „Egy korsó sör – menüettel” című koncertjük nagyon izgalmas, élő produkció lesz. Gilles Apap francia hegedűművész hangversenyei is hasonlóan egyediek, rendszerint úgy kezdi a koncertet, hogy egy szál hegedűvel improvizálva bemutat dallamokat a később eredetiben, zenekari kísérettel elhangzó művekből.

Az Oláh Kálmán Quartet a Mendelssohn Kamarazenekarral közös dzsesszesttel lép fel, és vadonatúj színként megjelenik a tánc is a programban: a Forte Társulat Ady és Bartók című produkcióját is láthatjuk, rögtön első este. Az előadásban közreműködik a Mendelssohn Kamarazenekar kvartettje és a Lukács Miklós Cimbiózis Trió. Az Auer Trió, amelyben magam is játszom, kamaraestet ad. Illetve mindenképp fontos megemlítenem, hogy hűen Auer pedagógusi munkásságához, a fesztiválra mindig hívunk pályakezdő fiatalokat is, hogy segítsük elindulásukat: idén a veszprémi Gárdonyi Ifjúsági Kamarazenekar és a Korossy Quartet képviseli ezt a generációt.

– Veszprém a balatoni régióval együtt Európa kulturális fővárosa lesz 2023-ban. Készülnek valamivel a nagy programsorozatra?

– Az Auer Fesztivál része a VEB 2023 EKF projektjének, fejlesztés alatt lévő program vagyunk. A következő két évben tovább finomítjuk a terveinket, de sok új programelemmel készülünk, és a koncepcióban is lesznek változások. Nemcsak a szokásos, augusztus első hetében megrendezett fesztiválban gondolkodunk, szeretnénk egész évre elosztva programokkal jelentkezni. Újraindítanánk az Auer Akadémiát, ezzel még jobban a fiatalok továbbképzésére kívánunk koncentrálni, illetve tervezünk szabadtéri helyszíneket is bevezetni.