Kultúra

Tizenhárom és fél milliárdnyi többletforrás a kultúrának

„A tizenhét kultúrstratégiai intézmény állami támogatása 2021-től tizenhárom és fél milliárd, 2022-től tizenhétmilliárd forinttal emelkedik" – jelentette be Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke tegnap a Pesti Vigadóban.

Tizenhárom és fél milliárdnyi többletforrás a kultúrának
Vashegyi György (j) Gulyás Gergely (b)
Fotó: MMA/ Walter PéteR

„A ma megjelenő kormányhatározat értelmében a tizenhét kultúrstratégiai intézmény támogatása 2021-ben tizenhárom és fél milliárddal, 2022-től pedig tizenhétmilliárd forinttal nő" – jelentette be tegnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Pesti Vigadóban, a Nemzeti Kulturális Tanács tagjai és a szervezet elnöke, Vashegyi György jelenlétében. Gulyás azt is hozzáfűzte, a hosszútávú tervezhető működés érdekében a megállapodás a 2021 és 2025 közti időszakra terjed ki.

„Magyarország kulturális nagyhatalom, és ha a gazdasági növekedés módot ad rá, akkor a területet kiemelten kell kezelni" – emelte ki a kancelláriaminiszter, hozzátéve, hogy úgy tűnik, most van mód erre.

Gulyás Gergely elmondta, az idei többletforrásokat a kabinet augusztus 1-jével, illetve október 1-jével biztosítja, a jövő évtől pedig a költségvetésben rögzítik majd. „Azt reméljük, hogy a működési feltételek biztosításában ez mérföldkő, amely méltó kereteket és anyagi biztonságot teremt a kultúrában dolgozók számára" – jegyezte meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás felidézte, a kormány 2019 decemberében döntött a Nemzeti Kulturális Tanács (NKT) mint a nemzeti kultúra összefogásáért felelős szervezet megalakulásáról, amelynek tagjai a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Művészetek Palotája, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Nemzeti Művelődési Intézet és a Nemzeti Filmintézet vezetői, elnöke pedig Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke.

Mint a kancelláriaminiszter elmondta, a pandémia ellenére a Nemzeti Kulturális Tanács kifejezetten aktív volt: a hosszútávú tervezésre adott lehetőséget ez a rendkívül nehéz időszak, a találkozókon pedig látszott, hogy a vezetőknek pontos képe van intézményeik jövőjéről, illetve a magyar kultúrában elfoglalt helyéről.

„Bízunk benne, hogy mától kezdve a Nemzeti Kulturális Tanács a matéria után végre az eszmékre tud fókuszálni, hiszen e feltételek között lehet tervezni a jövőt" – zárta beszédét Gulyás Gergely, köszönetet mondva Vashegyi Görgynek és mások mellett Baán Lászlónak is, akik részt vettek a döntéshez vezető, több hónapos konzultációban.

„Nagyon fontos mérföldkőhöz érkeztük, hiszen a magyar kultúra történetében korábban nem nagyon fordult elő, hogy azt az intézményrendszert, amely a terület működésének gerincét adja, egy ötéves folyamatra tervezhető háttér biztosításával lássa el a mindenkori kormány" – emelte ki Vashegyi György, az MMA és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke a bejelentést követően.

Úgy fogalmazott, a Nemzeti Kulturális Tanács törvényben rögzített feladatai közül ez volt az első, hogy a kultúrstratégiai intézmények biztonságos, tervezhető, kiszámítható és magas színvonalú működéséhez szükséges forrásokat előteremtse.

„A mai nappal kezdődik, illetve folytatódik a második fele a munkának, a különböző intézmények által fémjelzett kulturális területek nagyobb léptékű stratégiáinak elkészítése 2022-től számított ötéves távlatban" – hangsúlyozta Vashegyi, mielőtt informális ülésre kérte fel a Nemzeti Kulturális Tanács tagjait.
 

Kapcsolódó írásaink