Kultúra
Nagy durranásoktól lesz hangos Tata
A 13. Tatai Patarán az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a 16. század végi végvári életbe, megismerhetik a vár építésének történetét, a város történelmét, és korabeli fogásokat is kóstolhatnak
Nagyszabású török–magyar hadi jelenetek, korabeli ételek, italok, kézműves termékek és számos gyermekprogram várja a 13. Tatai Patara látogatóit július 23. és 25. között – közölte Zombori Mihály szervező a rendezvény tatai sajtótájékoztatóján a napokban.
A rendezvényen számos bemutató várja az érdeklődőket, akik bepillantást nyerhetnek a 16. század végi török–magyar végvári életbe. A csatajelenetekben hagyományőrzők – pikások, muskétások, janicsárok, aszabok és pattantyúsok – mutatják be harci tudományukat és a korabeli taktikákat.
A Tatai Patarán a látogatók elmerülhetnek a 16–17. század életének mindennapjaiban is, kipróbálhatják magukat a korabeli mesterségekben vagy az akkori ételek készítésében. Múltidéző kiállítások, lovasbemutatók, korhű fegyverek, törökkávé-kóstolás és hastáncos bemutatók is lesznek. A vásári forgatagban mutatványosokkal, tűzzsonglőrökkel és vidám, történelmi színielőadásokkal találkozhat a közönség.
Szombaton a fesztiválozók láthatják a hajdúk lesvetését, a tábori rendet megsértő vitézek megbüntetését, a párviadalt a kihívástól a bajnok győzelméig, a foglyok sanyarú sorsát és végül elszabadul a háború lángja, és látványos harcban mérik össze a csapatok fegyvereiket és erejüket. Este a hagyományőrzők a vár udvarán színpadi játékban mutatják be Tata török kori történelmének 16. század végi időszakát.
Megismertetik a látogatókkal a vár építésének történetét és a tragikus 1594-es év eseményeit, amikor Esztergom sikertelen ostroma után a keresztények Tatát és számos más várat is elvesztettek, aminek következménye a várfeladó kapitányok felelősségre vonása lett. A történetet korabeli levelek és krónikák alapján írott szövegek idézik fel, hozzáillő zenékkel színesítve.
Vasárnap a Kastély téren bemutatják azt a furfangos török támadást, amikor a tábor felgyújtásával előidézett zavart kihasználva akartak győzelmet aratni. A fegyelmezett keresztény katonák azonban hamar úrrá lettek a zűrzavaron, és az ágyúk és puskák tüzével zavarták el a támadókat.
Később a vár udvarán a szervezők megidézik gróf Pálffy Miklós 1597. májusi nevezetes petárdás támadását. A gróf győzelmi jelentése alapján a közönség megismerheti a támadás történetét, amit a hagyományőrzők látványos ostromjelenetben mutatnak be. Durran a patara, és a végén felkerül a magyar zászló a vár fokára. Az Aprajafalva elnevezésű helyszínen kézműves foglalkozások, csepűrágók tábora, és népi játszótér várja a gyerekeket. A rendezvény programja a Tataipatara.hu oldalon érhető el.
A csodafegyver, amivel bedöntötték a várkaput
A történelmi fesztivál elnevezése a várostromkor használt haditechnikai újítás, a petárdaként is emlegetett patara nevéből ered. A török várak ilyen találmánnyal történő visszafoglalásának ötlete Johann Bernstein katonamérnöktől származott, ő találta ki, hogy a korabeli várkapuk berobbantásához megfelelő méretű, nagy erejű robbanóeszközöket készítsenek.
A harang formájú, vastag falú bronzöntvényt, a patara fő alkotórészét lőporral tömték meg, és egy többszörösen vasalt, arasznyi vastag falapra erősítették. A lapra szerelt petárdát a várkapura akasztották, és begyújtották. A robbanáskor a falap keresztültörte a várkapu fából készült deszkáit. Ezzel a robbanóeszközzel, az akkori „csodafegyverrel” döntötték be a várkaput Pálffy főkapitány vitézei is. Egy évvel később, Győr felszabadításánál is a Tatán tesztelt, új fegyver indította el a sikeres ostromot.
(JMZs)
