Minden vers énekelhető

– Az idei fesztivál minden eddiginél hosszabb: négynapos, és olyan programok is szerepelnek benne, mint például Végh Attila sokszoros díjnyertes a Bennünk élő Börzsöny című természetfilmjének vetítése vagy az erdélyi Égigérő Bábjáték előadása. A verséneklőket, énekmondókat és hangszereket bemutató kiállítás is újdonság a korábbiakhoz képest. Valami megváltozott?

– Nagyon sok mindent megélt már ez a fesztivál a húsz év alatt. Volt egynapos, volt kétnapos, háromnapos, tavaly augusztusban pedig kijárási vigalom néven rendeztük meg a szokásos júliusi időponttól eltérően augusztusban. De a fősodor ugyanaz maradt: bemutatni, megmutatni a körülöttünk lévő értékeket. Az elmúlt időszakban több pályatársunk, barátunk is átköltözött a másik oldalra. Többek között Kátai Zoltán, Dinnyés József és Orczi Géza is.

Az idei fesztiválon mindhármukról megemlékezünk. Róka Szabolcs és a Musica Historica Kátai Zoltán emlékét idézi meg koncertjeiken, a győri Hangraforgó Dinnyés Józsefre emlékezik, a Falkafolk pedig Orczi Gézának állít zenés-táncos emléket. Ide kapcsolódik részben az idei fesztiválnyitó program is, ami a Versénekmondó I. címet viselő fotókiállítás megnyitója.

A Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíját elnyerve kutatom a verséneklés magyarországi történetét, portrékat készítek verséneklőkről, énekmondókról és regisztrációs felülettel próbálom segíteni azt, hogy minél többen tudjunk egymásról, verséneklők, énekmondók. Az eddig elkészült fotókból mutat be a kiállítás egy válogatást a Sigil Galériában.

A fesztiválra újra ellátogat Tolcsvay Béla, a Kaláka együttes, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, Takáts Eszter, Zselenszky, Csernik Szende, a Bajvívó Magyarok és számos új fellépőt is köszönthetünk majd, többek között az Ötödik évszakot, a Csángó lelkem, a Lel-tár együtteseket, Dóka Attilát és az Én formációt Kolozsvárról.

– Nem ritkán már maga a költő is verséneklő. Ady azt írta valahol, hogy kétféle költő van, az egyik rímre, mértékre megírja a verset, a másik dúdol valami dallamot, aztán egyszer csak énekel/ír rá egy szöveget. Ő saját magát dalosnak tartotta.

– A másik fajta költő lehet Pilinszky.

– Az ő verseit nem is muszáj megzenésíteni?

– Erre azt szoktam mondani, nincs olyan költő, akinek a verseit nem lehet megzenésíteni, csak nem mindegy, ki zenésíti meg. Van olyan vers, amely még nem találta meg azt, aki elénekli. Hiszen régen a vers és az ének nem vált ketté.

– De mégis máshogy szólal meg sokszor egy zsoltár is, mint egy olyan dal, amelynek a szövegét sodorja magával a dallam.

– Az énekelt vers esetében nem kerekedhet a zene a szöveg fölé, egyenrangúan kell találkozniuk.

– Ha már a zsoltároknál tartunk, beszéljünk az idei fesztivál szakrális zenei programjairól.

– Tágabb értelemben a vers már maga szakrális műfaj, és a buli is, ahol a találkozás örömében, a felszabadultságban, módosul a tudatállapot, szintén lehet szakrális akarva-akaratlanul. De a mi esetünkben ez akarva is így van, és nagyon sok barátunk hasonlóan gondolkozik a hitről. Idén Pál apostol – dalok Pál levelei szerint című estjét adja elő a katolikus templomban Gryllus Dániel, akit Szirtes Edina Mókus és Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák kísérnek.

A templomkertben látható majd Sudár Annamária és a Misztrál közös műsora, az Asperges me…, amely a pálosok történetét mutatja be. A fesztivál négy napján a nagymarosi hajóállomáson a pálosok kiállítóbuszában a rend történetéről szóló kiállítást is megnézhetik az érdeklődők. Szintén a lelkiség áll a középpontjában Heinczinger Mika és Nacsinák Gergely Tovafúj című műsorának is, amelyben Áprily Lajos elevenedik meg, és Tóbisz Tinelli Tamás Daliás idők című Arany János-estje is ilyen.

– Túl a fesztiválnapokon, milyen új lemezzel készül mostanában a Misztrál együttes?

– Azok a klasszikus magyar költők szólítottak meg most minket újra, akiket tizenévesen megszerettünk. De ezekre a költeményekre talán csak most lettünk elég érettek.

– Mondana példát?

– Például Adytól az Idegen arcok vagy a Kocsi út az éjszakában, vagy említhetném Radnótitól a Huszonnyolc évet, József Attilától az Őspatkány terjeszt kórt című költeményt.

– A fesztivál zárórendezvénye egy zenés-verses kerekasztal-beszélgetés lesz Pilinszky születésének századik évfordulója alkalmából Györffy Ákossal, Weiner-Sennyei Tiborral és Végh Attilával, Erős Kinga moderálásával és Nemes Levente énekelt verseivel. Pilinszkyről már az ünnepi év elején megjegyezték, hogy a mostani nehéz időszakban sok fiatal, aki nem is élt akkor, amikor Pilinszky divatos költőnek számított, most az ő verseihez nyúl. Ön szerint van más huszadik századi költőnk, akit mostanában újra elővett egy sokadik nemzedék?

– Talán most Adyt. De ez állandó mozgásban van, mert annyi jó költőnk volt, van és lesz. Nagy dolog, ha egy életmű ötven-száz évvel a megírása után újra előkerül a kortárs nemzedék gondolataiban. Nekem például Pilinszky olyan, aki mindig bennem van, valahol hátul, de ott rejtőzik. Akár Hamvas Béla vagy Weöres Sándor néhány műve.

– Majd egyszer meghalljuk őket is énekelve?

– Ha megszólalnak, akár az is lehet.