Kultúra
Múzeumkerti cukrászda őrzi Apponyi Geraldine nevét
Több mint kétszáz archív fotó került a családtagok ajándékozása folytán az albán királyi esküvőről a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára tulajdonába
A megnyitón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy Apponyi Geraldine házasságkötése előtt, 1937-től az intézmény munkatársa volt. A gyermekkorában fehér rózsának becézett fiatal lány segédkezett a gyűjtemények feldolgozásában, kiadványokat árult, és a látogatók idegen nyelvű tájékoztatásával foglalkozott. Ám 1938-ban I. Zogu albán királlyal házasságot kötött Tiranában. Emléke előtt tisztelegnek azzal, hogy a 19. században épült kertészház bővítésével létesített kávézó Albánia első és mindmáig utolsó királynéja nevét viseli.
A főigazgató felidézte, hogy a múzeum az Albán Nagykövetséggel és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az uralkodói pár leszármazottaival együttműködésben az elmúlt öt évben két olyan időszaki kiállítást rendezett, amely az albán uralkodói pár történetét dolgozta fel.
„Geraldine története csodálatos és egyben szomorú is, hiszen csak egy évig volt Albánia királynéja. Ez alatt a rövid idő alatt sikerült megnyernie az emberek szívét, szeretettel emlékeznek rá Albániában” – mondta köszöntőjében Arian Spasse albán nagykövet.
A most az MNM Történeti Fényképtára birtokába került fényképalbum a királyi pár 1938. április 25–27. közötti polgári esküvőjét örökíti meg, amelyre Tiranában került sor. A felvételeken láthatjuk az esküvőhöz kapcsolódó rendezvények mozzanatait, a résztvevőket és a magyar vendégek autós útját hazafelé Bojár Sándor fotóriporter és egy amatőr fotográfus kameráján át. A családtagoknak, Piazza-Hunyor Katalinnak és Piazza-Georgi Barbarának köszönhetjük, hogy a jeles alkalomból közkinccsé váltak a muzeális értékű felvételek.
A királyi pár mindössze egy évig tartó országlásának Albánia olasz megszállása vetett véget. Az albán rendszerváltás után még rövid tiranai visszatérés következett Geraldine számára. (I. Zogu 1961-ben elhunyt.) Ez a nem túl hosszú időszak elég volt ahhoz, hogy az egykori királyné személye körül máig tartó tisztelet bontakozhasson ki Magyarországon és Albániában egyaránt.
Apponyi Geraldine nevét örökíti meg mostantól a Múzeumkertben nyílt új Auguszt-cukrászda. A több mint százötven esztendős cukrászdinasztiának ez a negyedik üzlete Budapesten.
Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni földszintes házban nyitotta meg „czukrászatát”. Ebben a kis boltban készült fia, a huszonegy éves József az 1896-os millenniumi kiállításra, ahol aranyérmet nyert egy cukorból készült szoborkompozícióval. Auguszt József Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot, majd Budán átvette édesanyjától az üzlet vezetését.
Feleségével 1916-ban a Krisztinaváros szívében egy pazarul berendezett, elegáns, gázvilágításos üzletet nyitottak. 1922-ben megvásárolták a későbbi Auguszt-pavilont (Hidegkúti út). 1932-től fia, Auguszt Elemér Lisszabonban, majd Londonban tanulta a szakmát. 1945-ben bombatalálat érte a Krisztina körúti házat, de 1947-ben a cukrászda újra megnyílt. A családra az ötvenes években államosítás és kitelepítés várt, csak az 1956-os forradalmat követően nyithatott Auguszt Elemér és felesége újra önálló üzletet. Az Auguszt család 2011-ben elnyerte a Magyar Örökség díjat.
