Szemlélődés és lelkipásztori tevékenység

Kiállítás nyílt Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon címmel nemrég. A tárlat ugyanúgy két nagy egységre bontható, mint a Szent Norbert által kijelölt út, amelynek részleteit egyébként maga Szent Ágoston jegyezte le a rendnek írott szabályzatában, regulájában.

Ezek szerint a rendi létre a „vita mixta”, a vegyes élet a jellemző, amely szemlélődésből (vita contemplativa) és a lelkipásztori szolgálatból (vita activa) áll. És hogy e két, amúgy egymástól elég távol álló dolog (elvonulás és az emberek között való működés) mégis jól megfér egymással, azt az is bizonyítja, hogy már az Árpádok idején virágzásnak indult a premontrei rend Magyarországon. A hagyomány szerint II. István telepítette le először a fehér ruhás barátokat 1230-ban, Váradhegyfokon. Mindössze kilenc esztendővel azután történt ez, hogy Szent Norbert megalapította a rendet.

Az alapító korábban V. Henrik császár hatalommal bíró egyházi embere volt, a császár koronázásának kikényszerítéséhez magát a pápát, II. Paszkált is elfogta Rómában. De egy mellette lesújtó villám hatására, bűneit bánva vándorprédikátornak állt, II. Hono-riusz pápa pedig 1126-ban jóváhagyta rendalapítását.

A tárlat „szemlélődő” részében, a bejárattól jobbra találkozhatunk a fentebb említett történetekkel, a rend hivatásának ismertetésével, a belépés feltételeivel. Megismerhetjük a premontrei kolostorok, rendházak belső életét és a szerzetesek napirendjét, és nem utolsósorban ízelítőt kaphatunk abból az épített örökségből, ami eme kilenc évszázadból maradt itt nekünk.

A bejárattal szemben Vaszary János Szent Norbertről 1896-ban készült színpompás festménye fogad, ami jelenleg a zsámbéki templom egyik mellékoltárát díszíti. Vaszary egyébként a keszthelyi premontrei gimnázium diákja volt, a kép viszonzásul készülhetett az ott kapottakért. Itt van kiállítva egy kanonoki és egy szerzetesnői gyapjúhabitus is. (Szent Norbert da-rócban járt, követőitől kártolatlan, tehát durva gyapjúruha viselését kérte.) Azt is megtudhatjuk, hogy a derekat övező kék cingulus, szövetöv csak a magyar rendtartományra jellemző a 17. század óta.

Ekkor roppant meg az 1234 óta fennálló magyar rendtartomány, azaz cirkária, amelyet a tatárjárás után még IV. Béla újjászervezett, és amely ezek után hiteleshelyeket is működtetett. De már a török hódítás előtt megjelentek a hanyatlás jelei, amit az iszlám hódítók tettek teljessé. Később, 1782-ben II. József feloszlató rendeletet adott ki, a szünet pedig 1802-ig tartott, amikor is I. Ferenc tanítórendként ismét engedélyezte működésüket.

A kiállítás második része ezt, az egészen az iskolák államosítá-sáig, a rend újbóli, 1950-es feloszlatásáig tartó időszakot mutatja be. A „vita activa” Csorna és Jászóvár központtal működött. A csornai apátság alapította 1808-ban Szombathely és Keszthely gimnáziumát, míg a felvidéki Jászóvár hatalmas kolostorához tartoztak Lőcse, Kassa, Eperjes, Rozsnyó és Nagyvárad iskolái. Trianon után ezek elvesztek a haza és a premontreiek számára, ekkor alapították a barátok 1924-ben a gödöllői és 1937-ben a budafoki gimnáziumaikat.

A tárlaton tanulmányozhatjuk a hiteleshelyi munkát, és egy kisebb szertárt is berendeztek a fűrészesrája „rostrumával”, egy Gramme-féle dinamóval és más szerkezetekkel.

A kiállításon emellett a rend csornai kincstárából régi kiadványokat, gyönyörűen kidolgozott kelyheket és monstranciákat (szentségtartókat) is megtekinthetünk. Megtudhatjuk azt is, hogy jelenleg Szombathelyen, Zsámbékon, Gödöllőn és Keszthelyen tartanak fenn középiskolákat, ahol él még Szent Norbert szelleme és a 900 esztendő öröksége is.