Kultúra
Átalakítják az egykori pesti szlovák evangélikus templomot
Soltész Miklós: Magyarország abban érdekelt, hogy Közép-Európa nemzetállamai külön-külön erősek legyenek, de összefogva őrizzék az értékeket
Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Milan Ján Pilip, a határon túli szlovákok hivatalának elnöke és Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke.
A felújítás több ütemben valósul meg a magyar és a szlovák kormány támogatásával. Soltész Miklós a tegnap rendezett sajtótájékoztatón elmondta: a kormány első lépésként 2020-ban finanszírozta az épület megvételét és a felújítás előkészítését, ezt követően döntött arról, hogy idén és jövőre is 700-700 millió forinttal támogatja az épület felújítását.
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy a templom felújítása és a szlovák kulturális központ létrehozása egyszerre szolgálja a Magyarországon élő szlovák nemzetiség és a Szlovákiában élő magyarság érdekeit.
A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok egy évszázada nem voltak olyan jók, mint most. Ennek az aranykornak a kezdete – meglátása szerint – a két ország vezetőinek döntése volt, hogy támogatják Magyarországon a szlovák, Szlovákiában a magyar nemzetiség terveit. Soltész Miklós kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy Közép-Európa nemzetállamai külön-külön erősek legyenek, ugyanakkor összefogva őrizzék az értékeket, amelyeket elődeink itt hagytak.
Hollerné Racskó Erzsébet elmondta: a rekonstrukciót a szlovák kormány kétmillió euróval támogatja, majd az OSZÖ elnöke arról is beszélt, hogy a templom talán az egyetlen olyan épület Magyarországon, amelyet szlovákok építettek szlovákoknak. Ezért úgy gondolták, hogy a rendszerváltást követő nehéz évtizedek után a közösség kulturális központjaként nyerhetne megnyugtató, eredeti rendeltetésével összeegyeztethető funkciót az épület.
Milan Ján Pilip, megköszönve a magyar kormány támogatását kiemelte, Szlovákia és Magyarország egyaránt olyan nemzetállam, ahol számos nemzeti kisebbség él. Ez a nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűség kincs, olyan gazdagság, amelyet érdemes megőrizni. Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a azt hangsúlyozta, hogy a templomátalakítással az elmúlt évszázad legnagyobb magyarországi szlovák projektje valósul meg.
A nyolcadik kerületben rejtőzködő istenháza
A pesti szlovák evangélikus gyülekezet 1834-ben alakult meg. A közösség az akkor Pest külterületének számító Kerepesi, ma Rákóczi úton kapott telket, ahol előbb iskolát és paplakot építettek, majd 1856-ban templomépítésbe fogtak. A neoromán stílusú épület, amelyet Diescher József tervezett, 1863-ban készült el. A gyülekezet életét 1893-1894-ben tovább nehezítették az anyagi gondok, ezért megélhetésük biztosítására Schweiger Gyula műépítész tervei alapján felépítették a templom köré a ma is látható többemeletes bérházépületet.
Az úgynevezett Luther-ház – a kapu felett látható a ház névadója, Luther Márton szobra- előbb U alakban, majd a Rákóczi út felől is körbezárta és eltakarta a templomot, amelyet így már csak a bérház kapuján keresztül lehet megközelíteni. Az aknalövések miatt károsodott templom 1950 szeptemberében nyitotta meg újra kapuit. A két nagy háború következtében a gyülekezet elnéptelenedett, így az épületet 1965-ben eladták a magyar államnak, a szlovák evangélikus közösség pedig a telken álló régi iskolaépületben alakított ki magának kápolnát.
A templomot előbb a Vízépítési Tudományos Kutató Intézet, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium, később a Tudományos Tájékoztató Intézet használta. A rendszerváltás után privatizálták, ettől kezdve működött benne kaszinó, táncstúdió is. Az állam 2020 augusztusában 765 millió forinttal támogatta az OSZÖ-t, amely 700 millió forintból megvásárolta a templomot, a fennmaradó 65 millió forintból pedig előkészítette felújítást.
