Líra, lant és rózsaillat

Az első ízben megrendezett fesztivál csütörtök reggel tudományos tanácskozással indult, a többi napokon azonban a programok javarészt a nagyközönséghez szóltak, a szervezők deklarált célja ugyanis az volt, hogy a kortárs költeményeket és azok szerzőit közelebb hozzák egymáshoz. Ezen elképzelés mentén zenei programokkal ötvözött író-olvasó találkozók, felolvasások, dedikálások zajlottak több napon keresztül a határon túli településekkel párhuzamosan Szerencsen, Tokajban, Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen, valamint – a fesztivál központjában – Sárospatakon.

A térségben ez idáig egyedülálló fesztiválra 15 idegen ajkú és 15 magyar anyanyelvű költő kapott meghívást, ugyanakkor a járványhelyzet okozta nehézségek miatt a külföldről érkezőknek csak egy része tudott megjelenni.

Alicja Maria Kuberska költő, író, műfordító, szerkesztő Lengyelország, míg Laura Garavaglia költő, műfordító, újságíró Olaszország képviseletében érkezett hazánkba. Koncepciójuknak megfelelően a szervezők egységként kívánták láttatni a kortárs magyar irodalmat, ezért az anyaország poétái mellett a Kárpátalján, a Partiumban, valamint a Felvidéken élő és alkotó költők is szerves részei voltak a kortárs verseket népszerűsítő világirodalmi vendégségnek. Jelen volt többek között Vári Fábián László, Hodossy Gyula, Tóth László, Mihályi Molnár László, Serfőző Simon, Fecske Csaba, Finta Éva, Oláh András, Halmosi Sándor, Vass Tibor, Kürti László, Marcsák Gergely.

A találkozó záróünnepsége a reneszánsz várkastély kertjében zajlott szombat este, melynek keretében átadták a fesztivál hivatalos elismeréseit is. Vári Fábián László Kossuth-díjas költő kapta meg az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál nagydíját, Serfőző Simon és Laura Garavaglia a Rimay János-díjat tudhatják magukénak, míg Tóth László és Alicja Maria Kuberska ezüstérmet vehetett át.

Világ, ideálmodva címmel erre az alkalomra összeállított antológiát is kiadtak a szervezők, melyet fellapozva a meghívott költők műveiből kaphatunk ízelítőt, bepillantást nyerve poétikai eszköztárukba, nyelvezetükbe. S hogy kortárs magyar költészetünk milyen gyökerekből táplálkozik, azt a Rimay verseskötet hivatott bizonyítani, amelyet ugyancsak erre az alkalomra állítottak össze abból a célból, hogy tisztelegjenek a nemzete iránt elkötelezett keresztény költő, prózaíró, politikus és diplomata hagyatéka előtt.

A reneszánsz egyik legjelentősebb – ám méltatlanul elfeledett – magyar költőjéről, Rimay Jánosról elnevezett fesztivál stílszerűen középkori programokkal zárult, ahol Béke Csaba lantművész idézte meg a kor zenei világát és hangulatát.