Kultúra
Leopárdemberek márpedig vannak!

A napjaink Nigériájában játszódó regény 12 éves albínó főhősnője, Sunny Nwazue is leopárdember. Amerikai születésű, azonban 9 éves korában családja úgy döntött, visszaköltöznek Nigériába.
Az akata szó vadállatot jelent, a sötétbőrű amerikaiak vagy az idegenben született afrikaiak csúfneve, így az övé is ez lett – a beilleszkedés nem volt zökkenőmentes.
Sunny azonban Nigériában ráébred: különleges képességei vannak, feltárul előtte rég halott anyai nagyanyja hátborzongató története.
Ekkor ismeri meg a szabad leopárdemberek mítoszát is: kétezer évvel ezelőtt világszerte mészárlás áldozataivá váltak, ám az emberiség fejlődésével egyre szervezettebbek lettek.
Egyes országokban boszorkányoknak, máshol varázslóknak, sámánoknak, mágusoknak nevezik őket, „szóval nem csak sötét bőrűekről van szó”.
A leopárdemberek nem olyanok, mint a többi ember, a bárányok. Utóbbiak számára ugyanis a pénz, az anyagi javak a legfontosabbak a világon.
Nem baj, ha valaki lop, csal, hazudik, öl, vagy végtelenül ostoba, ha van pénze, és számos tárgyat birtokol, akkor ezek mindent felülírnak.
A leopárdember chittimet (leopárd fizetőeszköz) csak tanulás által szerezhet. Minél többet tanul, annál több chittim hull alá varázslatosan az égről.
A fantasy rajongói ismerős témákat élvezhetnek afrikai környezetben. Csakúgy, mint minden fiatal mágusnak, Sunnynak is meg kell tanulnia a varázslás szabályait, és meg is kell fizetnie annak árát, amikor hirtelen felindulásból megszegi az egyik előírást.
Egy napon a nagy tudású tanítóik Sunnyt és három társát arra szemelik ki, hogy megállítsák a sajtóban Fekete Kalapnak titulált sorozatgyilkost, aki a gyermekek köréből szedi áldozatait. E varázsló kvartett minden tagja egyedi, olyan képességek birtokában vannak, amelyekkel a másik három nem rendelkezik, és amelyekkel biztonságban tudnak tartani másokat.
A regényben életre kelnek a mítoszok: valósággá válnak a kísértetek, a boszorkányok, a démonok, az alakváltók és a maskarák, amelyek megölhetnek, elrabolhatják a lelkedet, elvehetik az elmédet, a múltadat, átírhatják a jövődet, és még a világvéget is elhozhatják.
Ugyanakkor a mai világban játszódik, ami megjelenik a mobiltelefonok és a számítógépek ügyes használatában, vagy egy-egy hétköznapi helyszín leírásában.
Nnedi Okorafor az afrikai tudományos-fantasztikus, fantasy műfaj egyik legjelesebb kortárs regényírója. Ismertetőjegye, hogy történeteit az afrikai kultúra kreatív, hangulatos környezetébe helyezi és rendkívül emlékezetes karakterekbe szövi azokat. Regényeiért többek között elnyerte a World Fantasy Award-ot, a Hugo-díjat és a Nebula-díjat. Nnedi Okorafor az Egyesült Államokban született igbo (nigériai) szülők gyerekeként.
Korábban kreatív írást tanított a Chicago State Universityn. Jelenleg az University_ _at_ _Buffalo professzora. Minden korosztálynak ír. Már első regénye (Zahrah a szélfogó címmel) is rangos elismerést (Wole Soyinka Irodalmi Díj, 2000 kapott.