Kultúra
A Festetics-kódextől Częstochowáig
A Pálosok rendtörténeti kiállítás alapinformációkkal és érdekességekkel szolgál azoknak, akik kevés vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a szerzetesekről
Pálosok – Rendtörténeti kiállítás címmel nyílik tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban június 15-én. A kiállítás átfogó képet kíván adni az egykor magyar földről indult szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. A kiállítás egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, alapinformációkkal és érdekességekkel szolgál azoknak is, akik kevés vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.
„A Magyar Nemzeti Múzeum figyelmet szentel az egyháztörténetnek, hiszen ugyanolyan integráns része a magyar történelemnek, mint bármilyen művelődéstörténeti vagy politikai esemény” – hangsúlyozta Varga Benedek a kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ünnepnek nevezte a tárlat megnyitását, és úgy fogalmazott, a kiállítás egyik legnagyobb erénye, hogy a mindennapok oldaláról közelíti meg a rend történetét.
Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke is hangot adott a kiállítás megrendezésével kapcsolatos örömének, és azt emelte ki, hogy minden tárlat, ami a rendről, az egyház történetéről szól egyben tanúságtétel is. „Mindig egy történetet mutatnak be arról, hogyan élt valaki és milyen kihívásokkal nézett szembe.
A vértanúk sora, a költők, prédikátorok ideológiákkal való harca, az Istennek adott élet áldozata mind olyan tanúságtételek, amelyek alkalmasak arra, hogy másokat is megerősítsenek és új lendülettel töltsenek el” – fűzte hozzá a rend tartományfőnöke, aki szerint a pálosok bemutatása nagyszerű lehetőség, mert segít emlékezni arra, hogy Istennek milyen erejével küzdötték át elődeik, a pálos szerzetesek a különböző korszakokat.
Bojtos Anita történész, a kiállítás kurátora hálás feladatnak nevezte azt, hogy a pálos rend történetével foglalkozhat. „A pálos rend története nemcsak a történészek, régészek számára izgalmas, hanem azért is érdekes, mert valami olyannal járultak hozzá a világhoz, ami egyedülálló, és ez a hozzájárulás nem más, mint a jelenlét. A pálosok jelen voltak az elmúlt közel nyolcszáz évben a magyar történelem legfőbb sorsfordító eseményeinél, legyen szó a tatárjárásról, a mohácsi csatáról, a török hódoltság idejéről, az ezt követő helyreállításról vagy az 1950-es években kezdődő egyházüldözés alatti helytállásukról. Ez egyedülállóvá teszi a pálos rendet, és mi erre akartunk építeni” – hangsúlyozta a történész.
A tárlat kurátora arról is beszélt, hogy monumentális épületinstallációkat is bemutatnak majd, amelyek elkészítéséhez tíz tonna faanyagra és megfelelő mennyiségű festékre volt szükség. Ilyen például a Fekete Madonna Zarándokvonatot megjelenítő kisvasút-terepasztal is. „Az installációk célja, hogy bevezesse a látogatókat a rend történeti életterébe, abba a közegbe, ahol a szerzetesek éltek, ahonnan az egész működésük indult, ami azután meghatározta a magyar kultúrtörténetben betöltött szerepüket” – tette hozzá Bojtos Anita.
Pető Zsuzsa régész, a kiállítás másik kurátora a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar pálos rend története rendkívül gazdag, ám kevésbé ismert. A kurátor hangsúlyozta, hogy a pálosok egyéni történetei rávilágítanak arra az egyszerűségre és nagyszerűségre, ahogy a mai napig is ott vannak az embereknek. „Legyünk rájuk büszkék” – zárta köszöntőjét a régész.
A tárlat egy középkori kerengő-installációval kezdődik. Ezután egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt hétszázötven-hétszázhetven év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, amely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik.
A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által Nagyvázsonyban készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyve, a częstochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. A tárlatot interaktívan kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken érhetők el.
A tervek szerint a kiállítást szubjektív tárlatvezetések színesítik majd, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek. Művészettörténész és látványtervező, szerzetes, zenész és könyvtáros változik tárlatvezetővé, hogy a megszokott muzeológusi nézőpontból kilépve személyes történetekkel színesítve mutassa be a tárlatot. A Múzeumok Éjszakáján is lesz meglepetésprogram, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést.
