Kultúra

Trianoni kiskátéval és folyóiratának négy különszámával emlékezett a Trianon Kutatóintézet

101 kérdés és rövid válasz Trianonról (nem csak) fiataloknak

A trianoni békediktátum 101. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján öt kiadvánnyal jelentkezett a Trianon Kutatóintézet. A Vigadóban tartott pénteki, ünnepélyes könyvbemutatón Petrás Mária is énekelt az összegyűlteknek.

Trianoni kiskátéval és folyóiratának négy különszámával emlékezett a Trianon Kutatóintézet
A békediktátum aláírásának 101. évfordulójára különleges kiadványokkal jelentkezett a Trianon Kutatóintézet
Fotó: MH

A szomorú évfordulón a 2009 óta megjelenő Trianoni Szemle négy, tematikus különszámával, és egy Trianoni kiskáté című, kérdés-felelet formájában megírt összefoglalással lettünk gazdagabbak. Ez utóbbi a szerkesztők (Gulyás László szegedi egyetemi tanár, és Szidiropulosz Archimédesz, a kutatóintézet kuratóriumi elnöke, a folyóirat főszerkesztője) szándéka szerint azért is készült ebben a formában, hogy a rövid, tömör üzenetek a fiatalokhoz is eljussanak. Hogy ebben a témában is meg lehessen szólítani őket, és a nemzeti összetartozás jegyében majd tovább is tudják adni gyermekeknek az üzenetet. A kiadvány fő célja Szidiropulosz Archimédesz szerint, hogy megértsük, miért kellett ezt a jobb sorsra érdemes nemzetet a földbe taposni.

101 kérdés és felelet van a L' Harmattan kiadó gondozásában kiadott igényes kötésű munkában. Olyanok, mint hogy milyen szerepe is volt Mária román királynénak és gyönyörű „udvarhölgyeinek" Párizsban, a béke előkészítésének idején. Vagy választ kapunk arra is, hogy mi lett a sorsa a Monarchia közös vagyonának, vagy arra, hogyan is tudták megszállni a csehek a Felvidéket. 21 szerző tollából kerültek ki a kérdések és a válaszok, közöttük ott van lapunk munkatársa, a hadtörténész Babucs Zoltán is. A Trianoni Szemle különszámai közül az első a magyar katona teljesítményét mutatja be a Nagy Háborúban. Itt szó esik arról is, hogyan törtek be a románok hitszegő módon 1916 augusztusának végén Erdélybe, de megismerhetjük haditudósítóként az író Molnár Ferencet is.

A második, Arcok és vallomások című különszám a kortársak, így többek között Károlyi Mihály, Herczeg Ferenc és Baldholtz tábornok visszaemlékezéseiből válogat. A harmadik kiadvány Trianon és a Kárpát-medence magyarságának viszonylatában vizsgálódik. A lapot bemutató Domonkos László itt az ellenállás formáinak feldolgozását emelte ki a Felvidéken és Kárpátalján, de felhívta a figyelmet a későbbi, pozsonyligeti mészárlásról szóló írásra is. A negyedik különszám A bölcsesség színe és visszája címet viseli, és a diktátummal kapcsolatos korabeli cikkeket, írásokat, interjúkat és beszélgetéseket közli, elemzi. Többek között Kassák Lajos véleményét a kommunista Gábor Andor visszatetsző tevékenységéről, ami Az egy ember élete című önéletírásában található meg.

A könyvbemutatót Petrás Mária éneke indította és zárta le. Hallhattuk tőle a szemekbe könnyeket csaló Régi székely himnuszt is.

Kapcsolódó írásaink