Kultúra
Az anyanyelvi kultúra márkaarca
Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.
„Petőfi Sándor, a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jó alkalom méltatni, újragondolni korának eseményeit és következményeit" – mondta Kásler Miklós kedden az emlékév sajtótájékoztatóján Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere a programok, fejlesztések megvalósítását szép és nemes feladatnak nevezte, majd emlékeztetett arra, hogy a reformkori Magyarországon egészen különleges személyiségek jelentek meg, akik két markáns, egy mérsékeltebb és egy radikálisabb irányzat köré csoportosultak 1848 előtt.
Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke a rendezvényen elmondta, hogy az egyik legfontosabb feladatnak most a közösségépítést tartja, aminek kézenfekvő eszköze a kultúra. „A világjárvány hatásai nemcsak az egyéneket, családokat, hanem a közösségeinket is megviselték. A kulturális élet újraindításában komoly szerepe van az állami támogatásnak annak érdekében, hogy ennek a szektornak a szereplői újra erős közösséggé kovácsolódjanak" – fűzte hozzá az alelnök.
A kormány összesen kilencmilliárd forintot biztosít a 2022–2023-as Petőfi-emlékév támogatására, amelybe beletartoznak a bicentenáriumi programok, a vidéki múzeumok segítése, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztése.
Demeter Szilárd arról beszélt, hogy amikor feltették a kérdést, hogyan tudnának méltó emléket állítani legnagyobb költőnknek, akkor arra gondoltak, hogy Petőfi Sándor neve túlmutat önmagán. „Ő egy márkaarca az anyanyelvi kultúrának, ami a tágabb értelemben vett reformkorban született. Petőfi sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra megszületése, intézményesülése, a modern magyar nemzet megszületése, a kulturális intézmények megalapítása, megizmosodása, a közintézmény-hálózat felállítása jelentett" – fogalmazott a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Demeter Szilárd arra is kitért, hogy a bicentenáriumhoz kapcsolódóan megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása, összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, emellett interaktív Petőfi-busz járja majd a Kárpát-medencét vándorkiállítással. A tárlat felépítésében kapcsolódna a PIM új állandó kiállításának koncepciójához, a kultuszt megbontó és a költőt a neki épített „szentélyből" kiemelő gesztushoz, ami a saját önképét tudatosan alakító, lázadó és gyors reakciójú szövegalkotót emeli a középpontba. Emellett közművelődési, múzeumpedagógiai programokkal is készülnek. Elérhetővé teszik például a Tied a gyűjtemény online platformot, amelynek felületén a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a témákhoz kapcsolódó virtuális kiállításokat hozzanak létre.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a bicentenáriumon megmutathatják, micsoda értéket képvisel a Kárpát-medencében található több száz magyar múzeum közgyűjteménye, emellett lehetőség lesz az elsősorban a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is.
